VIMOSZ-KONFERENCIA: A LÉGIFORGALOM ÁTRENDEZŐDÉSÉNEK VÁRHATÓ HATÁSAI
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZA) és a Gazdaságkutató Intézet (GKI) közös szervezésében zajló szakmai konferencia, amely a Turizmus Konjunktúra Index (TKI) keretein belül valósult meg, 2026. május 22-én került megrendezésre. A konferencia címe: „Konjunktúra, gazdaság, kilátások, adatok, jövő – A turizmus aktuális helyzete 2026-ban”.
Az utazási szakma szereplői számára kiemelkedő lehetőséget jelentett a rendezvény, ahol a résztvevők közvetlenül kapcsolatba léphettek a döntéshozókkal és a terület szakértőivel. A konferencia nem csupán a szakma kihívásait vizsgálta, hanem egy új platformot is biztosított az álláshirdetések feladására, amely a Turizmus Online oldalán és hírlevélben is megjelenik, elérve ezzel több mint 7000 szakmai címzettet naponta.
A légiközlekedési piac fő tényezői
Az előadás során a légiközlekedési piac négy fő tényezőjéről is szó esett: az üzemanyagárak emelkedése, a geopolitikai bizonytalanság, a kapacitáshiány és a fenntarthatósági elvárások fokozódása. Az IATA legfrissebb adatai szerint 2024-ben világszerte 4,2 milliárd légi utazást regisztráltak, ez jelzi, hogy az ágazat túljutott a legsúlyosabb működési problémákon. A légitársaságok és repülőterek képesek elegendő személyzetet biztosítani a zökkenőmentes működéshez, azonban a repülőgépek rendelkezésre állása továbbra is korlátozott.
Az előadó kiemelte, hogy a kerozin ára jelentős mértékben megnőtt, körülbelül a duplájára a korábbi év eleji szinthez képest, ami komoly gazdasági nyomást gyakorol a légitársaságokra. Az üzemanyagköltség a rövid és középtávú járatok esetében mára elérheti akár a 40%-ot is a teljes költségből, ami arra kényszeríti a légitársaságokat, hogy gazdasági döntéseket hozzanak a járatok törlésével vagy összevonásával kapcsolatban.
Európai légtér: kihívások és lehetőségek
A konferencián szó esett az európai légtér működtetésének kihívásairól is, hiszen egy normál időszakban naponta több mint húszezer kereskedelmi járat közlekedik, nyári csúcsidőben pedig ez a szám 35 ezerre is emelkedhet. A geopolitikai helyzet, a lezárt légterek és az utasszállító gépek ellen irányuló támadások rávilágítanak arra, mennyire sérülékeny az iparág.
A fenntarthatóság szerepe a légiközlekedésben
A fenntarthatóság kérdése szintén kiemelt téma volt, amelyben az iparág számos kritikát kapott a greenwashing vádjai miatt. Az előadó szerint azonban az új generációs repülőgépek hajtóművei már körülbelül 20%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak a régebbi modellekhez képest. A jövőben Európában a fenntartható repülőgép-üzemanyagok fokozatos kötelezővé tétele várható, de a szükséges infrastruktúra hiánya és a világméretű, több tízmilliárd dolláros beruházás szükségessége még komoly akadályt jelent.
Digitális technológiák a jövő légiközlekedésében
A prezentáció végén az új jövőbeli trendek is terítékre kerültek, ami különösen izgalmas, mert a digitális technológiák, beleértve az AI-alapú rendszereket és a dinamikus árazást, várhatóan egyre nagyobb szerepet kapnak az iparágban. A technológiai fejlesztések nemcsak a működést teszik hatékonyabbá, hanem a felhasználói élmény javítása szempontjából is kulcsszerepet játszhatnak a következő években.