Új kihívások a magyar gyártóiparban: a munkaerőhiány válság előtt
A magyar gyártóipar számára elérkezett egy kritikus időszak, amely számos új gyár megjelenésével és jelentős beruházásokkal jár. Mindemellett azonban felerősödik a szakemberhiány, amely a szakértők véleménye szerint a következő évek legnagyobb akadályát jelentheti. A nemrégiben megrendezett Business Fest nyitó kerekasztal-beszélgetés során szakértők igyekeztek feltérképezni, miként lehet megóvni a versenyképességet egy olyan időszakban, amikor a tapasztalt munkaerő nyugdíjba vonulása mellett a fiatalok elfordulnak az ipari pályáktól.
Az utóbbi években Magyarországon jelentős autó- és akkumulátoripari beruházások valósultak meg, de a helyzet egyre világosabbá válik: a következő évtized legnagyobb kihívását nem a technológiai fejlesztések finanszírozása, hanem a megfelelő munkaerő és szaktudás biztosítása fogja jelenteni. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2030-ra a szakképzett munkaerő hiánya elérheti a 40 százalékot is a hazai gyártóiparban. Ennek következtében a nyugdíjba vonuló generáció által felhalmozott tudás elvesztése súlyos következményekkel járhat a termelő vállalatok számára.
A kompetenciák szerepe a munkaerőhiány kezelésében
Bár az új technológiák bevezetése elengedhetetlen, a kérdés az lesz: ki fogja működtetni ezeket? A gyártószektor szereplői egyre gyakrabban tapasztalják, hogy a munkaerőhiány mellett a megfelelő szaktudás hiánya válik a növekedés legnagyobb korlátozó tényezőjévé.
A munkaerőhiány nem új keletű probléma Magyarországon. Az elmúlt évtized óta számos iparág működése elképzelhetetlen lenne külföldi munkavállalók nélkül. A nem magyar munkaerő integrálása ugyan részben enyhíti a kapacitásproblémákat, azonban az újonnan bevezetett bonyolult engedélyezési folyamatok és a folyamatosan növekvő igények miatt nem jelent hosszú távú megoldást a fennálló problémákra. A Business Fest szakmai diskurzusában Bán Zoltán, a MOL HR-igazgatója, Gazdag András, a Schaeffler országos HR-igazgatója, Günther Gábor, a Richter Gedeon gyógyszergyártó vezetője és Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője osztották meg tapasztalataikat e témában.
Fókuszban a jövő szakemberképzése
A jövőben szükség van a szakképzés reformjára és az ipar igényeihez való igazítására is. A fiatalok érdeklődésének felkeltése érdekében a cégeknek és az oktatási intézményeknek együtt kell működniük, hogy a jövő szakemberei megfelelő képzést kapjanak, és elköteleződjenek az ipari pályák iránt. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a szaktudás és a készségek fejlesztése nélkül a technológiai fejlődés nem tartható fenn, és az ipar versenyképessége is veszélybe kerülhet.