Sok magyar cég még nem készül rá, pedig komoly kockázat közeleg
2023-ban elfogadott bértranszparencia-irányelv hazai alkalmazására a határidő június 7-én lejárt, azonban a törvénytervezet még nem került nyilvánosságra. Ez nem jelenti azt, hogy a munkáltatóknak ne lenne már most teendőjük. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda elemzése rámutatott, hogy a közelgő szabályozás gyakorlati következményei máris felvetnek HR- és munkajogi kérdéseket, amelyek kezeléséhez alapos felkészülés szükséges.
Az irányelv értelmében a legalább 150 főt foglalkoztató munkáltatóknak 2027. június 7-ig kell jelentést készíteniük a női és férfi alkalmazottak közötti bérkülönbségekről a 2026-os év vonatkozásában. A jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia, beleértve a különböző munkavállalói kategóriák közötti béreltéréseket is.
Az irányelv következményei
A 2026-os év bérezési struktúrái és döntései a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek lesznek. Amennyiben egy adott munkavállalói csoportban legalább 5% bérkülönbség tapasztalható a nemek között, és a munkáltató nem tudja ezt objektíven indokolni, további kötelezettségek keletkezhetnek, például közös bérértékeléssel kapcsolatos előírások.
Torsten Braner, a Taylor Wessing partnere megjegyezte, hogy „a szabályozás értéke nem csupán az adatszolgáltatás kötelezettségén alapul. Az irányelv jelentősen átalakítja a munkavállalói igényérvényesítés kereteit. Amennyiben valaki megsérti az egyenlő díjazás elvét, a munkavállalók teljes kártérítést követelhetnek, ami magában foglalja az elmaradt munkabért, prémiumokat és egyéb juttatásokat, sőt, akár nem vagyoni károk megtérítését is.”
Jogérvényesítés és munkáltatói kötelezettségek
Az irányelv a munkavállalók jogérvényesítését is megkönnyíti; bizonyos esetekben például a bizonyítási teher a munkáltatókra hárulhat. Emellett kedvezően alakulhat a perköltségviselés is, ezzel is segítve a munkavállalók helyzetét.
A közeljövőben tehát több magyar cégnek sürgősen fel kell készülnie a közelgő bértranszparencia-irányelvnek való megfelelésre, hogy elkerülhessék a jogi következményeket és a kockázatokat, amelyek a munkavállalói jogok megerősödésével járhatnak.