Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal
A Magyar Országgyűlés keddi ülésén 135 igennel, 44 nemmel és 6 tartózkodás mellett elfogadta Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese által benyújtott törvényjavaslatot, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szól. A jogszabály a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
A törvény rögzíti, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „tényleges közfeladatot nem lát el”, létrehozása pedig „pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.” Az intézmény célja volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon az állampolgárokra és a médiára.
A hivatal, amely 2024. február 1-jétől működött, beolvad az igazságügyért felelős minisztériumba, de feladatait a minisztériumnak nem kell közfeladatként ellátnia. Az elnök és elnökhelyetteseik megbízatása is megszűnik, a távozó vezetők végkielégítésre nem jogosultak, és a jogszabály hatálybalépése után tizenöt napon belül kötelesek záró vagyonnyilatkozatot tenni.
Változások a közjogban
Egy másik fontos döntés is született, amely a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását érinti. Az Országgyűlés 135 igennel, 51 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a javadalmazások korlátozásával kapcsolatos módosítást. Ennek célja, hogy megakadályozza, hogy a polgármesterek automatikusan, évente emelkedő javadalmazásban részesüljenek.
Az új jogszabály mindenekelőtt a fővárosi és megyei jogú városok polgármestereire, valamint a vármegyei közgyűlési elnökökre vonatkozik. A javadalmazás szorzószámát a költségvetési átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentik. Ezen túlmenően az ezen tisztségekhez kapcsolódó havi költségtérítések jogosultságát is megszüntetik.
A jogalkotók hangsúlyozzák, hogy ezek a változások a nemzetgazdasági érdekek védelmét szolgálják, és céljuk a költségvetési források hatékonyabb felhasználása és a közszolgáltatások javítása.