Budapesti nyár vendéglátása: A helyzet nem könnyű, de nem is reménytelen
A budapesti vendéglátóhelyek egy viszonylag csendes nyáron mennek keresztül, ami Kőrössy Zoltán, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) alelnöke szerint több, egymást erősítő tényező következménye. A megoldás nem egyszerű, a helyzet pedig nem zárható le csupán a látogatók számával.
Kiderült, hogy az orosz turisták hiánya, akik korábban a magyar turizmus 6-7 százalékát képviselték, főként Budapesten és a gyógyvizes fürdőhelyeken érezhető. Az orosz látogatók átlag feletti költési hajlandósága miatt hiányuk jelentős bevételi kiesést eredményezett. Az izraeli turisták elmaradása a hormuzi válság következménye, és szintén a magas költők közé tartoztak. A távol-keleti látogatók – köztük a kínaiak, koreaiak és japánok – is egyre nehezebben érhetők el az ázsiai járatok lassabb újraindulása és a repülőjegyárak drágulása miatt.
Kőrössy hangsúlyozta, hogy az igényszint és a költési hajlandóság csökkenése érhető tetten a fenti okok miatt, ami különösen a felső kategóriás helyeken szembetűnő. A turizmus a covid utáni helyreállás során markáns vendégszám-növekedést tapasztalt, azonban 2022 óta egy gasztronómiai infláció is megjelent – az éttermi árak 50-70 százalékkal emelkedtek 2020-hoz képest, ami szintén befolyásolta a vendégek költési kedvét.
Idén tavasszal azonban ez a növekedés megtorpant, és a vendégszám stagnálásával, sőt, egyes helyeken csökkenésével kell szembenézni. Kőrössy rámutatott, hogy a forint erősödése is hozzájárult ahhoz, hogy Budapest drágább helyszínné vált, ami szintén nem segíti elő a turisták visszatérését. Mivel a költési hajlandóság csökken, az áremelkedés sem tartóztatható meg, amely már most is versenyelőnyben részesíti a déli európai városokat.
Mit lehet tenni?
A vendéglátósok költségoldalon próbálnak alkalmazkodni, ugyanakkor Kőrössy hangsúlyozza, hogy ez alapvetően makroszintű kérdés. A turizmusirányítás kulcsszerepe abban rejlik, hogy több és jobb minőségű turistát vonzó kínálatot tudjon biztosítani.
Kiemelte, hogy a közvetlen légi járatok elérhetősége elengedhetetlen a nagy költési potenciálú desztinációkból érkező látogatók számára. Míg a vendéglátóegységek szintjén újítani lehet a szolgáltatásaikban, a teljes iparági szinten csupán az egyes helyek közti versenyt javítja ez, nem pedig a bevételi összvolumen növelését.
A helyzet nemcsak Magyarországot érinti, a környező országok, mint Horvátország és Szlovénia is hasonló kihívásokkal néznek szembe. A folyamatosan emelkedő üzemanyagárak sem ösztönzik a régió turistáit, miközben a gasztronómia világszinten is drágult.
Kőrössy végezetül megjegyezte, hogy a jelen helyzet a covid időszakhoz vagy az energiaválság éveihez képest nem drámai, de ha a fent említett turisták itt lennének, a kép egészen más lenne. A turizmus új irányításában nagyobb reményeket fűznek a helyzet javulásához.