Nem lesz többé 400 az euró, de még 390 sem?
A HOLD Alapkezelő szakértője mintegy 70 százalékos valószínűséget ad annak, hogy a kormányzat tovább halad az euróbevezetés útján, ami a forint erősödő pályáját is fenntarthatja. Jelenleg azonban sok a feszültség a piacon: a háborús helyzet, a gázár emelkedése és az általános kockázatkerülés kedvezőtlenül hat a magyar fizetőeszközre.
A választások óta jelentős forint-erősödés következett be, az euró olyan szintekre süllyedt, ahol régóta nem járt, emellett komoly hozamcsökkenés is végbement, ami az adósságfinanszírozás szempontjából lényeges. Az eurókonvergencia kilátásba helyezése is megerősítette a piaci várakozásokat – összegezték az elemzők a HOLD Alapkezelő webináriumán.
Pekár Dávid portfólió-menedzser szerint a Magyar Nemzeti Bank a kamatszinten keresztül képes arra, hogy a forintot a kívánt szinten tartsa, legyen szó erősítésről, szinten tartásról vagy gyengítésről. Az MNB gondolkodása elsősorban az inflációra és a stabilitásra összpontosít, ezért nem célja érdemi mozgásokat előidézni a forint árfolyamában.
A jegybank inflációs célja leginkább a forint érdemi gyengülése esetén sérülhet, ez az árfolyam veszélyesebb oldala. Emellett külső sokkok – például a gázár jelentős emelkedése – is nehezítik a helyzetet, mivel ilyenkor a gázimportőröknek több eurót kell vásárolniuk a piacon.
Balásy Zsolt portfóliókezelő szerint figyelemre méltó, hogy a gazdasági rendszerváltást szinte mindenki észlelte Magyarországon, kivéve az MNB-t, amely még mindig úgy viselkedik, mintha nem történt volna kormányváltás. A piac ugyanis azt üzeni, hogy a forint sokat erősödött, a kötvénypiac javult, és az ország az európai integráció irányába mozdult el.
A forint ismételt erősödésének egyik kulcsa, hogy a kormány kitartson az euróbevezetés felé vezető úton, amelynek első mérföldköve a 2027-es költségvetés összeállítása lehet. Ha abban alacsony hiányt terveznek, az erősítheti a forintot; populista irányváltás esetén viszont gyengülés következhet.
Balásy szerint már a 370-es szint is nehezen elképzelhető, ha minden jól alakul, míg a 380-as árfolyamhoz komoly globális probléma kellene. Hosszabb távon ugyanakkor a kamatkülönbözetek miatt a forint folyamatos, lassú gyengülése továbbra is benne van a pénzpiaci egyenletben.
Az euróbevezetéshez a Maastrichti Kritériumoknak való megfelelés szükséges, beleértve a három százalékos költségvetési hiányt, amelytől az ország jelenleg nagyon messze van. Balásy 70 százalékos esélyt lát arra, hogy a kormány véghez viszi ezt a tervet, ami esetén az euró/forint árfolyam a jelenlegi szintek körül alakulhat, 350 és 380 között, de nem 420-on vagy 310-en.
A szakértők szerint a korábbi trendszerű forintgyengülésnek vége szakadhat, és a rutinszerű árfolyamjáték is befejeződhet. A 30 százalékos eséllyel bekövetkező kedvezőtlen forgatókönyv esetén viszont gyengébb forint valószínű.
A fenntartható eurócsatlakozáshoz a szakemberek szerint ki kell vezetni a piactorzító árszabályozásokat és a populista intézkedéseket, beleértve a rezsicsökkentést és a benzintámogatást is. Az idei hiány a GDP-hez mérten 7,5 százalék lesz, ami nagyon magas, és a csökkentéséhez elengedhetetlen a reform.
A webinárium résztvevői egyetértettek abban, hogy a rezsicsökkentés egy része pazarlás és pénzkidobás, ugyanakkor a rászorulók támogatása ettől független kérdés. Három tényezőtől várják a költségvetés javulását: az EU-s források megérkezésétől, Magyarország kockázati felárának csökkenésétől és a korrupció mérséklődésétől.
Felmerült az a kérdés is, hogy hosszú távon jó megoldás volt-e a forint folyamatos gyengítése, amely alacsony hozzáadott értékű munkát és beruházást hozott az országba. A szakértők szerint valószínűleg nem, mivel a gazdaság jelenleg nem teljesít jól, míg Csehországban és Lengyelországban – ahol más politikát alkalmaztak – igen.
A webináriumon Szabó Balázs vezérigazgató, Pekár Dávid és Balásy Zsolt portfóliókezelők, valamint Hári Anna részvényelemző beszélgettek.