Feljelentést tesz a kormány, és felmondaná a 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót
A kormány érvénytelennek tekinti Lázár János korábbi nyilatkozatát, amellyel lehívta az M6-os autópálya-koncessziós szerződés opcióját, így a kabinet nem adja ki a megbízást az érintett szakaszra – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter péntek délelőtt a kormányzati sajtótájékoztatón. A tájékoztató fő témája az autópálya-koncessziók átvilágításának eredménye volt.
A magyar autópályák üzemeltetésének nagyjából kétharmadát adták a Szíjj László és Mészáros Lőrinc-féle MKIF-nek egészen 2057-ig, jelenleg az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az ügyben. A szerződések összege a teljes futamidő alatt nominálisan 23 196 milliárd forint lenne. Magyar Péter miniszterelnök szerint mintegy 20 ezer milliárd forint érintett, és kijelentette: „az MNB-botrány aprópénz ahhoz képest, ami a szerződésekben szerepel.”
Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy az érintett koncessziós szerződés a legnagyobb francia koncessziók összegének nyolcszorosára rúg, gyakorlatilag csak az Egyesült Államokban és Indiában találni ehhez hasonló méretű szerződéseket. „Épeszű ország nem ad így koncesszióba valamit” – mondta, hozzátéve: egy normális országban ha egy magáncég épít meg egy autópályát, akkor a saját pénzét kockáztatja, és a profitját a beszedett útdíjakból termeli ki, nem pedig az állam fizet neki garantált, hatalmas összegeket. Az MKIF esetében azonban odaadták a teljes hálózat működtetését 35 évre előre rögzített áron.
A miniszter szerint a magyar állam egyszerre rendelte meg a fejlesztést, az üzemeltetést és a meg nem épített sztrádák üzemeltetését is, ezzel átláthatatlan szerződéses konstrukciót hoztak létre, ami önmagában is törvénysértő. A szerződés megkötése óta a magyar állam nettó 870 milliárd forintot fizetett ki az üzemeltetőnek; ha a rendszer a jelenlegi formájában működne tovább, 2030-ig nettó 1986 milliárd forintot kellene fizetni az autópálya-koncessziós cég számára.
A kormány álláspontja szerint a szerződés már a kockázatvállalás elosztása miatt is jogsértő: minden pénzügyi és üzemeltetési kockázatot a magyar állam viselt, a szerződés nagy része takarításról és karbantartásról szólt, ezeknél semmi sem indokolta a 35 évre történő kiszervezést, évtizedekre kizárva a versenyből a többi szereplőt. A közbeszerzési minősítésnek sem felelt meg a szerződés, ráadásul a háborúra hivatkozva megemelték a kifizethető összeget egészen 2057-ig.
Az MKIF nem kapott hitelt az összeláncolt koncessziós projektekre, mert azok túl kockázatosak voltak, ezért az előző kormány 2023 áprilisában módosította a szerződést, bevezetve a „részleges meghiúsulás” fogalmát, hogy kimentse a koncesszort, megengedve a projektek szétválasztását. Hasonló módosítás volt a „költségtöbblet-kompenzáció” is, amelynek köszönhetően az eredeti megállapodásban rögzítettnél többet is kiszámlázhatott a koncesszor. A magyar állam teljes mértékben átvállalta a többletterheket, a kamat- és az építőipari árkülönbözet esetleges többletét is; a kompenzáció mértéke összemérhető a teljes magyar egészségügy éves működtetési költségvetésével.
A kifogások egyik központi eleme az M1-es autópálya M0-s és Bicske közötti szakaszának háromsávosítása. Az eredeti tender alapján ezt a beruházást az államnak kellett volna megvalósítania, később azonban bekerült a koncessziós szerződésbe versenyeztetés és megfelelő árkontroll nélkül, több mint ezermilliárd forinttal növelve annak értékét. A 2022-ben megkötött alapszerződés becsült pénzügyi hatása 17 299 milliárd forint volt, míg az utólagos módosításokkal és a jövőben lehívható opciókkal együtt ez az összeg mintegy 25 900 milliárd forintra duzzadt.
A szerződés jogsértő és túlárazott, ezért a kormány meg kívánja szüntetni azt. Vitézy Dávid még a mai napon tájékoztatja a koncesszort a megszüntetési szándékról. Magyar Péter kijelentette: a kormány arra az álláspontra jutott, hogy ennek a szerződésnek vége van, és meg fogja védeni a magyar adófizetők pénzét minden lehetséges eszközt felhasználva, ugyanis súlyos magyar és uniós jogsértések gyanúja áll fent. Feljelentéseket tesznek az ügyben, többet is. Az Európai Bizottság és az Állami Számvevőszék is vizsgálja az autópálya-koncessziót.