Sejtelmesen nyilatkozott Ruszin-Szendi Romulusz a német védelmi miniszter budapesti látogatásán
Magyarország védelme az erős magyar honvédségen, valamint az észak-atlanti és európai együttműködésen alapul – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Boris Pistorius német védelmi miniszterrel közös pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten, a Stefánia Palotában.
A miniszter úgy fogalmazott, Boris Pistorius jelenléte azt mutatja, hogy Németország is elfogadja Magyarországot mint Európa részét. Felidézte, hogy az elmúlt időszakban „egyértelmű volt az elutasítás”, utoljára 2020-ban járt német védelmi miniszter Magyarországon. Mostanra azonban a magyar–német kapcsolatok nemcsak a védelmi vonalon, hanem az erkölcsi értékek alapján is helyreálltak – mondta.
A német védelmi miniszter arról beszélt, hogy a két ország újra szorosabban együtt fog működni, és „ez kiváló hír mind országaink, mind a NATO, mind az Európai Unió számára”. Kifejezte szándékát, hogy a két ország között már meglévő hadiipari együttműködést folytassák, illetve tovább bővítsék.
Ruszin-Szendi Romulusz kijelentette: a magyar haderő fejlesztését a német eszközök szolgálták, a helikopter-, harckocsi- vagy lövegbeszerzések mind a német ipar dicsőségét mutatják. Példaként említette, hogy a NATO-nak felajánlott magyar nehézdandár „nem indulhatott volna el” német segítség nélkül.
A honvédelmi miniszter felidézte: annak idején úgy született a német–magyar együttműködés, hogy az mindkét félnek nyereséges legyen. Hozzátette, hogy a mostani találkozón megegyeztek az együttműködés folytatásában a közös fejlesztések terén, akár az űripari, a katonai mobilitást vagy a logisztikát érintő területeken is. Kiemelte: szeretnének több magyar vállalatot bevonni a védelmi ipari ellátási láncba.
Az orosz fenyegetésről szólva a miniszterek arról beszéltek, hogy Oroszország „teszteli” Európa és a NATO védelmi képességeit és egységét. „Egy dolgot tisztáznék: a NATO meg tudja magát védeni, nem fog hátralépni” – szögezte le Boris Pistorius. Ruszin-Szendi Romulusz szerint is nagy jelentősége van az egységes fellépésnek, és kijelentette: „a NATO eshetőségi tervei készen vannak”.
A további magyar védelmi beszerzéseket firtató kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: a beszerzések részleteit nemzetbiztonsági okból nem ismertetheti, de Magyarország elkötelezett abban, hogy az európai védelmi ipart fejlessze. Válaszában egyértelművé tette, hogy várhatók további bejelentések hadiipari beszerzésekről, „de ha előre megmondanám, akkor annak következményei lehetnének”. Hozzátette: folyamatosan figyelemmel kísérik az orosz–ukrán háborút és a közel-keleti történéseket, ezek alapján pontosítják a hiányzó eszközök prioritását.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdésre a miniszter közölte: Magyarország álláspontja, hogy halálos eszközt és katonát nem küld a háborúba, a humanitárius segítség és az energiasegítség ugyanakkor folyamatos. „Ezért döntöttünk úgy, hogy nem blokkoljuk tovább Ukrajna uniós csatlakozási procedúráját” – mondta, hozzátéve, hogy a gyorsított eljárást nem támogatja a kormány.
A német sajtó kérdésére, miszerint várhatók-e személyi változások a német hadiipari cégek magyarországi partnereinél, Ruszin-Szendi arról beszélt, hogy átvizsgálták a korábbi vezetés során kötött szerződéseket, és ahol korrupció gyanújára bukkantak, ott megtették a feljelentéseket.
A miniszter kitért a Lynx harcjárművekhez kapcsolódó, 12 milliárd forintos kiképzési szerződésre is, amelyet egy brit céggel kötöttek. Elmondta, hogy ez a szerződés „tökéletes példája” a gyanús szerződéseknek, és hozzátette: egyetlen, a tervek szerint legyártott egyenruha 1,2 millió forintba került volna. Az üggyel kapcsolatos kérdések megválaszolását a hatóságokra bízta.
Szó esett a SAFE hitelkeretből Magyarország által lehívni szándékozott forrásokról is. A miniszter elmondta, hogy az előző kormány a harmadik legnagyobb hitelkeretet tervezte lehívni a tagállamok közül. Az Európai Bizottság péntek délután közölte, hogy Magyarország a tervezett 16 milliárd euró helyett csak 5,4 milliárd eurónyi hitelt venne fel a SAFE-program keretéből, a megmaradt összeget pedig Ukrajnával közös vagy Ukrajnát támogató védelmi programokra fordítják.