Tisztítótűz jöhet a gazdaságban, bombameglepetést hozhat a jövő évi költségvetés
A magyar gazdaság az idei első félévben 1,7 százalékkal bővült, ezzel maga mögött hagyta az elmúlt három és fél év stagnálását. A 3 százalék körül húzódó GDP-növekedési plafont ugyanakkor csak a cégek hatékonyságjavításával lehet feljebb tolni, az európai uniós források beérkezése önmagában nem elegendő ehhez.
Miközben a figyelem már a célegyenesbe forduló 2027-es költségvetési tervezet és az euró bevezetését is megalapozó hároméves konvergenciapálya felé fordul, a szakértők szerint bombameglepetést tartogathat a jövő évi büdzsé. A 2027-es költségvetési tervezetet a kormány október 15-ig nyújtja be a Költségvetési Tanácsnak, majd a parlamentnek.
Az ING Bank vezető elemzője szerint elképzelhető, hogy a jövő évi eredményszemléletű hiánycél 4-essel fog kezdődni, az idei 7,5 százalékos szint után. Az idei költségvetési deficit is meglepetést okozhat, és végül 7 százalékon alakulhat.
A jövő évi költségvetésnél jóval kevesebb lesz a kibúvó, a központi büdzsé számára a kedvezőbb államadósság-finanszírozás jelentheti a legnagyobb mozgásteret a következő években. A 2030-ig terjedő időszakban egy 100 bázispontos hozamcsökkenés a GDP fél százalékának megfelelő összeget takaríthat meg – ennyit jelent, ha a tízéves magyar állampapírt nem 6, hanem 5 százalékos kamat mellett bocsátják ki.
Az euró bevezetése kapcsán a jegybank alelnöke egy október eleji konferencián arról beszélt, hogy nem érdemes halogatni az ERM II-csatlakozást, amennyiben a kormány középtávú makrogazdasági terve elköteleződést mutat az euró bevezetése mellett. A jegybank jelenlegi prognózisa szerint ez 2029-ben történhet meg, ami a 2031-es döntést követően egy 2032. január 1-jei euróbevezetést tenne lehetővé.
A szakértővel arról is szó esett, hogy fordulópontot jelent-e a magyar gazdaságban az első félévben látott 1,7 százalékos növekedési ütem, mit várhatunk az európai uniós forrásoktól, mit jelent a gazdasági modellváltás, és nyílhat-e tér még idén további kamatcsökkentésre.