Eurómilliárdokat spórolhatna Magyarország a védelmi pénzeken
Magyarország akár 800 millió és 1 milliárd euró közötti megtakarítást érhetne el a következő évek védelmi kiadásain, ha csatlakozna a létrehozni tervezett Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképesség Bankhoz (Defence, Security and Resilience Bank – DSRB). A kezdeményezés részleteiről október 21-én Budapesten rendeznek konferenciát, ahol a magyar és a kanadai kormány, a Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok, nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint iparági vezetők képviselői tárgyalnak a bank működésének gyakorlati kérdéseiről.
A honvédelem jellemzően jelentős, hosszú idő alatt megtérülő és kockázatos befektetéseket igényel, amelyekhez a forrásokat nem minden esetben képesek sem az állami költségvetések, sem a kereskedelmi bankok előteremteni. A DSRB ezt a hiányt töltené be egy, a résztvevő államok közös tulajdonában és közös tőkéjével létrehozott specializált fejlesztési bankként, amely a tőkepiacok önálló szereplőjeként vonna be forrásokat, és azokat hosszú lejáratú hitelek, garanciák, kockázatmegosztási konstrukciók és társfinanszírozás keretében fektetné be állami, vállalati és infrastrukturális projektekbe.
A tervezett modell szerint az intézmény 20 százalék ténylegesen befizetett és 80 százalék lehívható tőkével rendelkezne, előbbit a tagállamok fizetnék be, a maradék feltételes kötelezettségként biztosítaná a hitelezők védelmét és az intézmény hitelképességét. A bank saját tőkéjének öt-nyolcszorosát lenne képes finanszírozni, egy becslés szerint mintegy 135 milliárd dollárt tudna megmozgatni védelmi és ellenállóképességet erősítő projektekre.
Márciusban tizennyolc ország képviselői találkoztak Montreálban, április végére pedig lezárultak az alapító okiratról szóló tárgyalások. Kanada a tervezett székhelyország, Luxemburg az európai pénzügyi központ szerepét alakítja ki. A 2026. július 7-i közös nyilatkozatban Kanada, Albánia, Belgium, Görögország, Lettország, Luxemburg, Románia, Törökország és Ukrajna jelezte, hogy támogatja a bank létrehozását.
Egy előkészítő tanulmány szerint a magyar költségvetésnek a következő években közel 7 milliárd euró többletkiadást jelent a NATO által előírt 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási szint elérése, a DSRB által kínált kedvezőbb finanszírozás azonban ugyanilyen időtávon 800 millió és 1 milliárd euró közti megtakarítást hozhat az alacsonyabb kamatszintek nyomán. Kedvező finanszírozási formák nélkül fennáll a veszély, hogy a megemelt védelmi kiadások valójában nem hoznak létre új ipari kapacitásokat, hanem csak az árakat hajtják fel, illetve növelik az importot, különösen a régióban.
Megfelelő feltételek esetén a csatlakozás a beszerzéseken és a védelmi ipari kapacitásokon túl is hozzáadott értéket jelenthet: a kedvező finanszírozásból juthat a kettős felhasználású technológiákra, az infrastruktúrára és a beszállítói láncokra. A lehetséges területek közé tartozik a védelmi ipar – gyártósorok, gépek, termelőüzemek, lőszerkapacitások és tesztelési infrastruktúra –, a kettős felhasználású technológiák – autóipari és mobilitási rendszerek, elektronika, gépipar, drónok, szenzorok és kommunikációs eszközök –, a kis- és középvállalkozások beruházási és forgóeszközhitelei, valamint az energetika és a kiberbiztonság területe. A magyar bankrendszer számára is előnyös lehet, ha közvetítő szerepet tud játszani a finanszírozó és a magyar vállalkozások között.
A bank által támogatott célok más területen is találkozhatnak a magyar kormány céljaival, például a védelmi célokat is szolgáló infrastruktúra – vasútvonalak, hidak, logisztikai központok, utak – építésénél és felújításánál, valamint az ellenállóképességet javító energetikai és digitális infrastruktúra fejlesztésénél. A magyar csatlakozásról szóló döntést azonban nem szlogen alapján, hanem a részletek és a pontos feltételek ismeretében lehet felelősen meghozni, ehhez hozhat előrelépést az október 21-ei konferencia.