A tőzsde az egyetlen szupermarket, amelyből a vevők árleszállításkor elmenekülnek
Tele van a világ problémákkal, kockázatokkal és rossz hírekkel: elhúzódó háborúk, magas nyersanyagárak, inflációs veszélyek, alacsony gazdasági növekedés. Ennek ellenére a tőzsdeindexek csúcsközelben vannak. Pár évente szokott lenni alaposabb korrekció, így felmerül a kérdés: érdemes-e ezt megvárni, vagy hasznosabb már most részvényekbe fektetni?
A számok azt mutatják, hogy továbbra is jó a részvénypiaci hangulat. Az amerikai Nasdaq 100 technológiai mutató, a magyar BUX és a német DAX némi esés után is csak 5-10 százalékkal vannak a nemrég beállított csúcsaik alatt, az S&P 500 index pedig alig két százalékkal. Korrekcióra vagy akár medvepiacra a közeljövőben is számítani lehet, ahogyan néhány évente mindig szokott lenni a részvénypiacokon. Nagyobb összeomlások voltak a kilencvenes évek végén, 2000-től a dotkom-lufi kipukkadásakor, 2008-2009-ben a Lehman-válság idején és 2020-ban a Covid-járvány alatt, de ezek között is bőven akadtak 10-30 százalékos esések.
A tőzsde az egyetlen szupermarket, amelyből a vevők árleszállításkor menekülni kezdenek, pedig a medvepiac hosszú távon a befektető barátja lehet – feltéve, ha van hozzá elég bátorság. Amikor a hírek nagyon pesszimisták, az árfolyamok mélyvörösre váltanak, a kommentátorok a nagy összeomlásra figyelmeztetnek, háborúk tombolnak, drágul az üzemanyag, emelkednek a kamatok, makacs az infláció, pánik alakul ki. A média azért kelt félelmet, mert a pánik jobban vonzza a kattintásokat, mint a nyugalom. Józanul nézve viszont tényleg a medvepiac a legjobb dolog, ami egy hosszú távú megtakarítóval történhet: ha egy szupermarketben hirtelen 30 százalékkal olcsóbbak a kedvenc termékeink, minden épeszű ember megtölti a bevásárlókocsiját, a tőzsdén viszont az árfolyamzuhanásokkor pontosan az ellenkezője történik.
Akinek még 10, 20 vagy 30 év áll a rendelkezésére a vagyonépítéshez, annak épphogy tőzsdei árfolyamcsökkenésért kellene imádkoznia, ahelyett, hogy félne tőle. Minél olcsóbban kaphatók a kiváló vállalatok részvényei, annál magasabb lesz a hosszú távú hozamuk. Az erős cégek ráadásul gyakran ügyesen kihasználják a válságokat, olcsón felvásárolják meggyengült versenytársaikat, vagy kedvezményesen vásárolják vissza saját részvényeiket, növelve ezzel az egy részvényre jutó értéket.
Sokan azért veszítik el az idegeiket a medvepiacon, mert a lehetőségeiken felül élnek, vagy olyan pénzt fektettek be, amelyre rövid távon szükségük lesz. Ilyenkor látszanak a takarékos életmód előnyei. Eddig minden összeomlást és tőzsdekrachot új és új rekordok követtek, és utólag sajnálták a befektetők, hogy nem vásároltak be alaposan olcsón a részvényekből.
A mélypontok közelében történő vásárlás ugyanakkor kockázatos, mert előfordul, hogy a befektetések jó okból veszítenek az értékükből. Olyan ez, mintha zuhanó kést akarnánk elkapni, ami nagyobb veszteségekhez vezethet, ha az ár tovább esik. A vállalatokat elemezni kell, hogy megbizonyosodjunk arról: bármi is okozta a részvényárfolyam csökkenését, az nem változtatta meg alapvetően a vállalat üzletvitelét. Ha például egy versenytárs új technológiája teszi elavulttá a fő terméket, érdemes lehet átgondolni a befektetést. Ha viszont a hír átmeneti jellegű, például egyszeri, váratlan kiadás rontotta a negyedéves nyereséget, akkor érdemes lehet kihasználni az árcsökkenést. Ügyelni kell arra is, hogy csak a portfólió 3-5 százalékát tegyük ugyanabba a befektetésbe, érdemes megnézni a részvény grafikonját, és megfontolható a dollárköltség-átlagolás módszere is.
Az alacsony árakra váró stratégia bevett elnevezése a „buy the dip”, az esés megvétele. A gödör alját pontosan elkapni szinte lehetetlen, a mélypont kiszámíthatatlan, mivel a tömegpszichózistól és a szerencsétől is függ. A visszaesés nem feltétlenül jelent nagy összeomlást: vannak, akik már 5-10 százalékos csökkenésre is rámozdulnak.
Évekig várni egy igazán nagy beomlásra nem biztos, hogy érdemes. Aki egy nagyobb visszazuhanás után vásárol be, nem feltétlenül jut alacsonyabb árhoz, mint aki jóval korábban szállt be, a várakozás alatt ugyanis emelkedhet a piac, és ezzel hozamokat szalasztunk el. Például valaki nem vásárol magyar részvényeket 120 ezer pontos BUX indexnél, mert már túl drágának érzi, és vár a nagy beszakadásra. Lehet, hogy az meg is érkezik, de csak akkor, amikor az index 190 ezer pontról esik vissza 140 ezerre. A mutató értéke pedig lehet, hogy soha többé nem lesz 120 ezer, hiszen a tőzsdeindexek hosszú távon jellemzően tovább emelkednek.