Megszegett ígéret és megvalósult rémálom – mihez kezd most Trump az iráni háborúval?
Az amerikai választók nagyrészt az iráni háború és az amiatt elszabadult üzemanyagárak miatt büntették meg a republikánusokat a félidős választásokon. A háború a 2028-as elnökválasztási reményeket is szertefoszlathatja – Trumpnak szinte már csak rossz opciói maradtak.
„A háború miatt vesztettünk” – ezzel magyarázta pártja félidős választásokon elszenvedett súlyos vereségét J.D. Vance az X-en megjelent posztjában. Az alelnök szerint mindenki tudja, miért vesztettek, és az őszinte beszélgetésnek arról, hogyan tovább, itt kellene kezdődnie. Vance, aki a várakozások szerint harcba száll a republikánus elnökjelöltségért 2028-ban, ezzel nyíltan elhatárolódott Trump iráni háborújától, és üzent a kiábrándult amerikaiaknak: igazuk van, használják fel a dühüket olyan republikánusok megválasztására, akik osztják a világnézetüket.
A kiábrándult republikánusok jogosan érzik átverve magukat, hiszen Trump egyik legfontosabb választási ígérete 2024-ben épp az volt, hogy az Egyesült Államok nem vív az amerikai adófizetői pénzeket felemésztő háborúkat szerte a világban. A kampányban azt ígérte: nem fog háborút indítani, meg fogja állítani a háborúkat, és nem küldi harcba az amerikai gyerekeket egy soha véget nem érő külföldi háborúban. Ehhez képest hivatalba lépése után bő egy évvel, 2026. február 28-án Izraellel közösen háborút indított Irán ellen.
Számos republikánus véleményvezér már a kitöréskor ellenezte a háborút, és figyelmeztetett a pártot érhető károkra. Mike Cernovich ismert Trump-párti influenszer például azt írta, hogy 2026 rémálom lesz, ha valami rosszul sül el Iránban. Irán a vártnál jóval ütőképesebbnek bizonyult, a rezsimje nem omlott össze, a konfliktust azóta sem sikerült lezárni. A háború kormányzati közlések szerint csaknem 50 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, a megemelkedett gáz- és olajárakkal együtt pedig a végső számla több száz milliárd dollárra tehető. A republikánusok elvesztették a törvényhozás mindkét házát.
Trump annyit ismert el, hogy a háború és az elszálló gázárak is szerepet játszottak a vereségben, sőt az Izraellel szembeni nagy ellenszenvet is az okok között említette. Az elnök ugyanakkor továbbra is kiállt a döntése mellett: azt mondta, az Irán-dolgot meg kellett lépni, és folytatják. A haderő főparancsnokaként a törvényhozás elvesztése ellenére is folytathatja a háborút, de két év múlva elnökválasztások lesznek.
Elemzések szerint Trumpnak valójában nincsenek jó opciói. Ha folytatja a háborút, azzal megágyazhat egy 2028-as demokrata győzelemnek, ha viszont félbehagyja, vesztesként vonulhat be a történelemkönyvekbe. William F. Wechsler, az Atlanti Tanács közel-keleti programjának igazgatója szerint az egyetlen kiút a háború megnyerése lehet, ami miatt a nagyobb katonai műveletek újraindítása is szóba kerülhet.
A rendelkezésre álló forgatókönyvek között szerepel a háború folytatása rövid, de jelentős erővel, a hadműveletek folytatása mérsékeltebb erővel, a tárgyalások előtérbe helyezése J.D. Vance vezetésével, illetve a kihátrálás a háborúból a jelenlegi status quo fenntartásával. Az elmúlt hetekben amerikai és izraeli vadászgépek fokozták a gyakorlatokat Irak felett, az amerikai védelmi minisztérium és a külügyminisztérium személyzetet vont ki a közel-keleti régióból, Izrael pedig újabb Patriot légvédelmi rakétákat kapott az USA-tól.