Német-magyar csúcs Berlinben: szorosabb partnerség, eltérő álláspont az uniós költségvetésről
A magyar-német kapcsolatok további erősítésében állapodott meg Magyar Péter miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár kedden Berlinben. A közös sajtótájékoztatón ugyanakkor kiderült: az Európai Unió következő hétéves költségvetésének ügyében a két kormány álláspontja nehezen egyeztethető össze.
Magyar Péter konstruktív partnerséget ígért Magyarország részéről a büdzsé tárgyalásain, hangsúlyozva, hogy nemzeti érdekből nem engednek. Kiemelte: a cél, hogy mind a 27 tagállam el tudja fogadni a hétéves költségvetést, ami nem lesz egyszerű, mert minden országnak különböző nemzeti érdekei vannak. Magyarország számára kiemelten fontos, hogy az agrár- és kohéziós források, illetve a nemzeti borítékok finanszírozása érdemben ne csökkenjen. Érdemi módosításokra van szükség a saját forrásokat és befizetéseket illetően, mert a jelenlegi javaslat alapján Magyarország lenne az egyik legnagyobb nettó befizető, ami nem elfogadható – mondta.
A miniszterelnök nem tartja jó iránynak, hogy az uniós költségvetést összekapcsolják Ukrajna támogatásával. Hozzátette: Magyarország számára az sem elfogadható, hogy akár 1 milliárd eurós vagy még nagyobb hitelt kelljen felvenni, vagy ahhoz garanciát nyújtani. Szólt arról is, hogy az elszabaduló energiaárak és az energiabiztonság kezelése nélkül nehéz lesz az európai cégek versenyképességéről beszélni. A német LNG-felajánlásról azt mondta: az az érdek, hogy minél több irányból érkezzen földgáz és kőolaj, és az árak versenyképesek legyenek.
Magyar Péter köszönetet mondott, hogy a kormányalakítás óta másodszor látogathatott Németországba, és felidézte: előtte évekig nem tartottak bilaterális találkozót a két ország vezetői. A német-magyar kereskedelmi mérleg meghaladja a 65 milliárd eurót, Magyarországon nagy német beruházások valósultak meg – sorolta. Bejelentette, hogy Friedrich Merz várhatóan jövő tavasszal Budapestre látogat, és örömét fejezte ki, hogy 2028-ban megtartják a német-magyar kulturális évadot.
Friedrich Merz a sajtótájékoztatón kijelentette: a középtávú költségvetési keretnek ki kell állnia az idő próbáját, és nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával, amelyet Németország a kollektív európai biztonság kérdéseként kezel. Az uniós büdzsének a tagállamok szempontjából is fenntarthatónak kell lennie, ezért jelentős változtatásokat vár António Costától, az Európai Tanács elnökétől. Elismerte ugyanakkor, hogy ebben a kérdésben legalább négy tagállam más állásponton van, és Németország megérti, hogy ez Magyarországon belpolitikai kérdés is.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Németország Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, és Magyarország is fontos partnere Németországnak. Üdvözölte a vállalkozások versenyfeltételeit javító pozitív jelzéseket Budapestről. Energiaügyekről szólva elmondta: Németország cseppfolyósítottföldgáz-termináljain kapacitásokat és megújuló energiákkal kapcsolatos szakismereteket ajánlott fel, hogy támogassa Magyarország leválását az orosz energetikai importokról. Kitért a védelmi ipari együttműködés kiépítésére, különösen a légvédelem terén, és a SAFE védelmi hitelprogramot is lehetőségként említette. Az uniós bővítés kapcsán elismerően szólt Magyarország nyugat-balkáni integráció iránti elkötelezettségéről, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajna és Moldova esetében az év végéig meg tudják nyitni az összes tárgyalási fejezetet. Oroszországgal kapcsolatban úgy fogalmazott: az erő nyelvén ért, ezért Európának közösen kell fellépnie a béketárgyalások megkezdése és a további nyomásgyakorlás érdekében.