Vízkrízis: mi lesz a mezőgazdaság jövője?
A környezet drámai változása már a nemzetgazdaság egészét érinti – figyelmeztettek szakértők a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia panelbeszélgetésén, amelyen a magyar mezőgazdaság vízkrízisre adandó válaszait vitatták meg Máté Károly, a CIB ESG Iroda vezetője, Eszes Zsolt, a Water4all Kft. ügyvezető igazgatója, Balla Iván, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének elnöke és Raskó György agrárközgazdász részvételével.
Máté Károly arra emlékeztetett, hogy a paksi atomerőművet is le kellett állítani rövid időre a Duna alacsony vízállása miatt. A történelmi aszály a nagyvállalatok termelését, a folyami közlekedést és a turizmust is sújtotta. A pénzintézet belső részleget alakított ki a kríziskezelésre, amely az ügyfelek mellett a kormányzattal is kapcsolatot tart. A napokban a kormány elé kerülő akcióterv része például a Tisza ártereinek átalakítása, hogy a környező területeket eláraszthassák. A bank a körforgásos gazdálkodást támogató, kedvezményes hitelekkel segíti a vízmegtartással vagy a termelési hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos projekteket.
Máté Károly szerint nem lesz egységes csodamegoldás: helyben, komplex módon kell megvizsgálni, mi a legjobb megoldás, mert a szikes, homokos alföldi talaj más módszert kíván, mint a csapadékosabb Nyugat-Dunántúl.
Eszes Zsolt hangsúlyozta, hogy a felszín alatti készleteket védeni kell, a vízkivételt korlátozni, mert azok néha csak több száz év alatt pótlódnak. A 620 millió köbméter éves hazai vezetékes vízfelhasználásból 550 millió köbméter szennyvizet tisztítanak meg, amelyet csak a 824 szennyvíztisztító telep közelében lehet lokálisan felhasználni. Támogatás nélkül nem valószínű, hogy a többlettisztítás és a szállítás köbméterenként több száz forintos többletköltségét ki tudnák fizetni a termelők. Szingapúr, Izrael és Dél-Afrika példáját említette, ahol már megalkották erre a stratégiát; egy országos rendszer kiépítése ezermilliárd forint nagyságrendű beruházás lenne. Itthoni jó példaként említette a Nestlé vízvisszaforgatásos rendszereit. A döntés a kormányé lesz arról, hogy a tisztított szennyvizet ivóvízként, a vízi élőhelyek ellátására vagy öntözésre hasznosítják.
Raskó György saját lajoskomáromi gazdaságában is lassan kezdődött az átállás. A talajtakarás és a talajművelés nélküli termesztés a talajélet élénkítésére, a szervesanyag felszaporítására már alkalmazott technika; néhány multinacionális nagyvállalat évi több milliárd forintot fordít arra, hogy termékeihez körforgásos gazdálkodásból származó alapanyagokat használjon fel. A beszállító termelők hiába szerették volna, ha az illetékes magyar minisztérium támogatná a fenntarthatóságot. A közgazdász szerint aktívabb kormányzati segítségre lenne szükség, mert a négy-öt évig tartó átállás alatt ez a gazdálkodási forma veszteséges, és drága eszközökre, direktvetőgépre, valamint okosöntözésre is szükség van.
Balla Iván elmondta: Magyarországon hajdan 350 ezer hektárt öntöztek, ez 60 ezer hektárra csökkent, és csak évtizedes fejlesztés után lett újra 120 ezer hektár öntözhető. Sok a kihasználatlan vízi infrastruktúra, amelyet újra életre kell kelteni. A vízgazdálkodási társulatok ellehetetlenülése miatt mintegy ötvenezer kilométer csatornahálózat ellátatlan. A szövetség keresi a vízgyűjtő területeken képződő hat köbkilométer víz megtartásának módját is, mert továbbra is több víz távozik az országból, mint amennyi beérkezik. Helyreállítási terveikkel három minisztériumban is jártak, ahol kedvezően fogadták azokat. Helyi civil vízgyűjtő közösségeket próbálnak alakítani, az önkéntes vízőr-mozgalmat szakmai keretek közé terelve, és háttéranyagot készítenek a kormánynak a vízmegtartási program megvalósításához.
Raskó György a vízmegtartás legjobb megoldásának a 70 ezer hektárnyi hazai halastavat tartja, amelynek azonban csak a harmada termel; ezekben 350 millió köbméter vizet lehetne tárolni, ha ősszel nem eresztenék le. A biharugrai halastavat említette példaként arra, hogy az integráció működhet: ott csak azt kell egyeztetni, hogy a vízből mennyi jusson a telepített erdőkbe, a rétekre és a szántókra. Össze kell fogni a saját jövőnk és a magyar mezőgazdaság érdekében – foglalta össze az agrárközgazdász.