Óriási ár, amelyet a cégek a klímaváltozásért fizethetnek
A globális helyzet, amely köré vállalatainkat és üzleti modelljeinket építettük, radikálisan megváltozott, és már nem létezik. A klímaváltozás eszkalálódó szélsőségei és az ebből eredő fizikai kockázatok gyors ütemben fokozódnak, komoly fenyegetést jelentve a vállalkozások számára. Azonnali politikai és gazdasági intézkedések nélkül a klímareziliencia terén is sürgető cselekvés szükséges, amelyről a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) legutóbbi üzleti reggelijén és szakmai fórumán esett szó, ahol a reziliencia került a középpontba.
A tétlenség költségei
A becslések szerint a klímaváltozás következtében keletkező fizikai kockázatok 2050-re drasztikus hatással lehetnek a vállalatok pénzügyi teljesítményére, különösen a kritikus iparágakban, ahol akár 25%-os EBITDA-csökkenéssel lehet számolni. A kibocsátás csökkentése továbbra is alapvető fontosságú, de legalább ilyen fontos az alkalmazkodás során tett gyors lépések megtétele, hiszen ezek elengedhetetlenek a munkaerő, az ellátási láncok és a közösségek működéséhez szükséges természeti ökoszisztémák ellenálló képességének megőrzéséhez.
Vállalatok kockázati érzékelése
Jelenleg a hazai élenjáró vállalatok csupán 25%-a azonosítja, értékeli és kezeli a klímaváltozással összefüggő kockázatokat, valamint integrálja azokat a vállalati kockázatkezelési és döntéstámogató folyamataiba. A bizonytalanság kezelése, valamint a megfelelő megoldások azonosítása nem könnyű feladat, ugyanakkor a reziliencia és alkalmazkodás terén tett proaktív befektetések akár négyszeres megtérülést is hozhatnak az egészségügyi és termelékenységi veszteségek elkerülése révén – mutatott rá ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. Hangsúlyozta, hogy a reziliensebb vállalatok vonzóbbak a befektetők, ügyfelek és szabályozó hatóságok számára, ami a hosszú távú életképességük szempontjából kulcsfontosságú.
A klímareziliencia fogalma
Dr. Zlinszky János, az Egyensúly Intézet tanácsadó testületének tagja kiemelte a klímareziliencia mibenlétét, amely magában foglalja az ökoszisztémák és közösségek, valamint az infrastruktúrák alkalmazkodóképességének fejlesztését. Az új, ellenállóbb rendszerekre való áttérés sürgős, és nem érdemes megvárni a nagy megrázkódtatásokat.
Egészségi hatások
Az éghajlatváltozás nem csupán a gazdaságra, hanem az egészségre is kihat. Az IPCC jelentései alapján, hazai kutatások is azt mutatják, hogy a Kárpát-medencében a szélsőséges hőmérsékleti események – mint például a hőhullámok – jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot. 2024-ben például 36 napon keresztül a napi középhőmérséklet átlagosan 25 Celsius fok fölé emelkedett, ami a halálozási arányok drámai növekedését eredményezte.
Megoldások a munkavállalók védelmére
Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szaktanácsadója, felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk a megoldások keresésében. Az egészséges beltéri levegőminőség biztosítása, a dolgozók mentális egészségének védelme, valamint a kültéri munkák során alkalmazott hővédelem és rovarcsípés ellen védő intézkedések kulcsfontosságúak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.
A jövő kihívásai
A Világbank becslései szerint, ha nem történik megfelelő alkalmazkodás, a klímaváltozás miatt bekövetkező infrastruktúra-károk évente több száz milliárd dolláros globális veszteséget jelentenek a század közepére. Kiss Ida építész hangsúlyozza, hogy gazdaságunk és épített környezetünk a klímareziliencia szempontjából a legnagyobb kitettségi és beavatkozási lehetőségeket rejtik.
A következő évtized várhatóan még bonyolultabb lesz, hiszen a technológiai zavarok és geopolitikai változások mellett a klímanyomás is fokozódik. A reziliencia tehát nemcsak hogy a hosszú távú teljesítmény egyik kulcsfontosságú tényezőjévé válik, hanem versenyelőnyként is megjelenik a vállalatok számára a fenntartható fejlődés érdekében.
A BCSDH fórumának keretein belül szakemberek és vállalatvezetők járultak hozzá a klímareziliens rendszerszintű változások előmozdításának megvitatásához, és az elkövetkező kerekasztal-beszélgetések célja a klímareziliencia érdekében tett lépések konkretizálása és ajánlások kidolgozása.