A magyar energiabiztonság zsákutcája
Az energiapolitikai helyzet Magyarországon különösen aggasztó, mivel az ország folyamatosan komplex kihívásokkal néz szembe. Míg az Európai Unió és más regionális országok sikeresen csökkentették orosz energiafüggőségüket, Magyarország továbbra is jelentősen támaszkodik a Barátság vezetéken érkező kőolajra. Az Adriai vezetékkel kapcsolatos viták pedig tartósan megnehezítik a helyzetet. Az elmúlt években hozott döntések következtében a mozgástér beszűkült, ami csak fokozta az ellátásbiztonságot veszélyeztető kockázatokat. Az energiabiztonság kérdése már annyira átpolitizálódott, hogy jelenleg egyik vezető politikai párt sem kínál átfogó és hiteles megoldást. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a rövid távú szempontok háttérbe szorítása komoly stratégiát igényelne, melynek hiánya már érzékelhető következményekkel jár.
Az elmúlt hetek eseményei – úgy mint a Barátság kőolajvezeték leállása, az iráni konfliktus, vagy a hideg téli időjárás miatti megnövekedett energiafogyasztás – világosan megmutatták a hazai energiaellátás rendszereinek érzékenységét. Például 2023 januárjában a szokatlanul hideg időjárás miatt a kormány körülbelül 50 milliárd forinttal támogatta a lakossági energiafelhasználást, ami 16 milliárd forinttal meghaladta a tényleges fogyasztásnövekedést. Ez figyelemfelkeltő jelzés arra nézve, hogy a mérsékelt időjárási szokok is azonnali költségvetési reagálást válthatnak ki.
Elmaradt stratégiai gondolkodás
Hazánk helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az energiahordozók jelentős része importból érkezik, és az árak, valamint elérhetőségük alapvetően nemzetközi folyamatok függvényében alakul. A magyar döntéshozók lehetőségei a piac alakulásának befolyásolására korlátozottak, miközben az ellátásbiztonság következményei minden esetben a magyar gazdaságban és háztartásokban jelentkeznek. Ennek következtében az ellátásbiztonság garantálása elsősorban a kormány, másodsorban pedig olyan jelentős vállalatok, mint az MVM és a Mol felelőssége.
Itt az ideje a változásnak
A geopolitikai kockázatok már nem újkeletű jelenségek. A 2014 óta tartó orosz–ukrán konfliktus, valamint a közel-keleti térség évtizedes instabilitása továbbra is nagy jelentőséggel bír. Annak ellenére, hogy a magyar energiapolitika nem alakított ki olyan rendszert, amely jelentős mértékben csökkentette volna a kitettséget, a kőolajimport 2022-ben még mindig 86 százalék körül alakult. Ennek csökkentése csupán minimális mértékben bizonyult lehetségesnek, hiszen a behozatal jelentős része továbbra is a Barátság vezetéken érkező orosz kőolajhoz kötődik.
Ahhoz, hogy Magyarország hosszú távon képes legyen fenntartható energiabiztonságot kialakítani, alapvetően szükség van a stratégiai gondolkodás újjáélesztésére, valamint a politikai pártok által keresett hiteles és átfogó megoldásokra.