A nukleáris fegyverzetkorlátozási egyezmény végétől való félelem
Az Új START atomfegyver-korlátozási egyezmény, amelyet 2010-ben Barack Obama és Dmitrij Medvegyev írt alá, csütörtökön megszűnt. A megállapodás célja az volt, hogy korlátozza a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris arzenálját, összesen 1550 telepített stratégiai robbanófejre. Ez a szám jelentősen alacsonyabb, mint az 1991-es START szerződés keretei, amelyben a felek közel kétszer annyi robbanófejet engedélyeztek, valamint a 2002-es SORT egyezmény szabályaihoz képest is kedvezőtlenebb.
Az Új START eredetileg tíz évig érvényes volt, ám Joe Biden elnök idejében sikerült ötéves hosszabbítást elérni. A megállapodás végéhez közeledve a politikai légkör egyre feszültebbé vált, különösen Donald Trump korábbi elnök belépésével a politikai színtérre. Trump gyakran bírálta a nemzetközi korlátozásokat, és a megállapodás lejártának évfordulója új kihívások elé állíthatja a globális biztonsági helyzetet, különösen a nukleáris fegyverek fejlesztése terén.
Félelem az új versenytől
A szakértők szerint a szerződés lejárta egy új fegyverkezési versenykezdetét is jelentheti. Ezt a forgatókönyvet erősíti, hogy Oroszország és az Egyesült Államok is fegyverkezést sürgetett, állítva, hogy ez elkerülhetetlen, ha a másik fél is kész újraindítani a nukleáris teszteléseket. Vlagyimir Putyin és Trump közötti korábbi kapcsolat, amely az Alaszkában tartott találkozón szövődött, most többnyire tétlennek tűnik.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is kiemelte, hogy a megállapodás megszűnése aggasztó, hiszen a nukleáris arzenál kontrollálatlanná válhat. A helyzet további bonyolultságát adja, hogy Kína szerepe is növekszik a nemzetközi színtéren, és jelenlegi politikai irányvonalai megkérdőjelezik a globális stabilitást.
Választási tétlenség és elmaradt tárgyalások
Trump nem reagált Putyin javaslatára az Új START szerződés egy éves hosszabbítására, ami újabb jelzésként értelmezhető a párbeszéd hiányára. Ennek következtében a jövőbeli fegyverzetkorlátozási szerződésekbe Kínát is be kellene vonni. Washington álláspontja szerint a jövő munka során a kínai nukleáris arzenál növekedése nem kerülhető el, amely további komplexitást vihet a fegyverzetellenőrzési diskurzusba.
Globális figyelem és jövőbeni kilátások
António Guterres, az ENSZ főtitkára figyelmeztetett, hogy a nukleáris fegyverekkel való felelőtlenség időszaka következik, ha a két nagyhatalom nem ír alá új megállapodást. A megállapodás lejártát a nemzetközi közösség rendkívüli aggodalommal kíséri, hangsúlyozva, hogy a kialakult helyzet globális szinten is titkolt veszélyeket hordoz. A jövőbeli konfliktusok könnyen elkerülhetik a diplomácia útjait, ami hosszú távon a nemzetközi háborúk eszkalálódásához vezethet.
A kialakult helyzet igazi tesztje lesz a jövőbeni politikai vezetőknek, akiknek feladata, hogy megóvják a világot a potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kezdeti szakaszától. Az idő mindenképp sürget, hiszen a múltban elért eredmények elvesztése senkinek sem áll érdekében.