Csendes adózási reform: alapjaiban változik a kapcsolt ügyletek dokumentálása
Több ponton módosította a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek dokumentálására vonatkozó hazai szabályokat a tavaly decemberben kihirdetett, a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló új rendelet. A jogalkotói cél ezekkel a változásokkal az adminisztratív terhek csökkentése és az ügyek ellenőrizhetőségének javítása, azonban az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója, Mendöl Tamás figyelmeztet arra, hogy a szabályozás szigorúbb elvárásokat támaszt a vállalkozások számára, és részletesebb indoklást kíván meg. Az új rendelet alkalmazása a 2026-os adóévtől lesz kötelező, míg a 2025-ös adóévben a helyi dokumentumra vonatkozóan választható lesz.
Mendöl Tamás hangsúlyozta, hogy ez a gyakorlatban „vegyes” megfelelési helyzetet eredményez, amelyben a vállalatoknak alaposan át kell gondolniuk, hogy az új szabályrendszer által biztosított előnyök mennyire súlyozzák a bevezetéshez kapcsolódó módszertani és adatgyűjtési költségeket.
A legfontosabb változások
A transzferár-nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelet legfontosabb módosítása, hogy a helyi dokumentum mentességi küszöbértéke a korábbi 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedik, ami a vonatkozó összevonási szabályok módosításával is együttjár. A fődokumentumra vonatkozó új küszöbszabály szerint csak abban az esetben szükséges fődokumentumot készíteni, ha a helyi dokumentációs kötelezettség alá tartozó kapcsolt ügyletek ÁFA nélküli, szokásos piaci áron számított összértéke meghaladja az 500 millió forintot.
A költség-átterhelések esetében külön szabályozás lép életbe, amely lehetővé teszi bizonyos, változatlan összegben tovább számlázott költségek esetén az 500 millió forintig terjedő mentességet. Ezt követően a dokumentációs kötelezettség keletkezhet, amelyhez egyes, a rendeletben előírt feltételek teljesülése esetén elegendő lehet az egyszerűsített helyi dokumentum is.
A rendelet újraszabályozza az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások körét, továbbá szigorúbb megfelelési elvárásokat vezet be a szolgáltatási ügyletekhez kapcsolódó hasznossági teszt alkalmazásában is. Az adatigény és a szegmentálási elvárás erősödése révén ráadásul a vállalati szintű adatok ügyletekhez rendelését és megfelelően alátámasztott riportolását is szükségessé teszi.