Brüsszel új iparpolitikai terve: sokak ellenérzései és aggodalmai
A közelmúltban az Európai Bizottság bemutatta az új iparpolitikai javaslatát, az úgynevezett Industrial Accelerator Act (IAA) keretében, amely arra irányul, hogy a „Made in EU” kritériumok erősítésével támogassa az európai gyártást. Az új intézkedések bevezetése azonban már most komoly vitákat generált, és számos nemzetközi és iparági szereplő tart aggodalmát.
Az IAA célja, hogy a közbeszerzések és állami támogatások során előnyben részesítse az Európában gyártott alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékeket, ezzel egyidejűleg szigorítva a külföldi befektetések feltételeit. A tervezet része a tavalyi évben bemutatott Tisztaipar-megállapodásnak, amely a stratégiai iparágak – például az energiaigényes szektor, a nettó zéró technológiák és az autóipari beszállítói lánc – támogatását tűzte ki célul.
Az új iparpolitikai javaslat azonban súlyos kritikákat vonzott. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán is aggasztónak találja az EU „Made in EU” és „Buy European” kezdeményezéseit, amelyek, véleményük szerint, korlátozhatják a kereskedelmet és a piacra jutást. A Kínai Kereskedelmi Kamara is bírálta a tervezetet, amely szerintük a szabályalapú nyitott piacról egy keményvonalas protekcionista rendszer felé mozdíthatja el az EU-t, ezzel megkérdőjelezve a globális befektetők bizalmát.
A szabadkereskedelmet támogató uniós tagállamok, mint például Írország és az északi államok is figyelmeztettek, hogy a szigorú helyi tartalmi követelmények bevezetése torzíthatja a piacot és növelheti a bürokráciát. A javaslat ellentmondásos volta igazi megosztottságot mutat az EU-n belül, és kérdések merülnek fel a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatok stabilitásával kapcsolatban.
Az IAA bevezetésének következményeit még nem lehet pontosan megjósolni, de a feszültségek fokozódnak a globális kereskedelem terén, miközben az uniós tagállamok között sem mutatkozik egység a javasolt intézkedések támogatásában.