Százmilliókat Kaszáltak a Mol Vezetői a Barátság-kőolajvezeték Leállásán
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) fennállása óta most először fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz, miután gyanú merült fel a Mol Nyrt. vezetőinek bennfentes kereskedéseivel kapcsolatosan. Az állítás szerint a cég néhány vezetője jogszerűtlenül profitált az olajrészvények eladásából, miközben ciki volt, hogy a Barátság-kőolajvezeték oroszországi szállítása leállt.
A TEBÉSZ szerdán kiegészítette közérdekű bejelentését, amely további jogsértésekre figyelmeztet. A Mol igazgatói nem csak hogy nem tájékoztatták a befektetőket a helyzetről, hanem a február 20-án közzétett negyedik negyedéves eredmények előtt kereskedtek a részvényeikkel, amely uniós jogszabályba ütközik.
December 27-én a Mol hivatalosan értesült arról, hogy az ukrán fél az orosz szállítások felfüggesztésére vonatkozóan értesítette őket. A vezetők viszont, tudva a helyzetről, ezt hallgatták. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ATV-nek adott interjúban gyakorlatilag beismerte, hogy a cégnek értesítenie kellett volna a tőzsdényi befektetőket, hiszen az orosz kőolaj nem érkezett meg a vezetéken.
A kérdéses időszakban, január 27-én egyes Mol-vezetők, mint például Simola József, Székely Ákos és Ratatics Péter, aktívan kereskedtek a részvényekkel, ami azt sugallja, hogy tisztában voltak a helyzettel, mégis pénzügyi előnyre tettek szert. A legnagyobb értékesítést Ratatics Péter hajtotta végre, aki több mint 201 millió forint értékben adott el részesedéseket.
Bár a Mol késlekedve, de végül közölte a többi részletet, a TEBÉSZ szerint ezzel a sorozatos késlekedéssel a kisbefektetők érdekei súlyosan sérültek. A befektetők joga, hogy pontos és időszerű információt kapjanak, különösen olyan vitatott helyzetekben, mint a Barátság-kőolajvezeték ügye.
Az ügy körüli feszültség még fokozódhat, hiszen a TEBÉSZ további vizsgálatokat kezdeményezett, hogy megértsék, milyen mértékben sérültek a befektetők jogai, és milyen következményekkel járhat ez a Mol jövőbeli tevékenységeire nézve. A cég hírnevének helyreállítása érdekében szükséges lehet a vezetők átláthatóbb működése és a jogi felelősségre vonás is.