Jelentős emelkedések a tőzsdén
A BUX index 123,688.52 értéknél zárt, ami 1.90%-os növekedést jelent, ezzel 2,308.00 egységgel emelkedett. Az OTP részvényei 37,030.00-ra emelkedtek, ami 4.55%-os növekedést reprezentálva 1,610.00-val nőtt. A MOL viszont 3,932.00-ra csökkent, ez -0.61%-os változást mutat, ami 24.00 egységes csökkenést jelent. A RICHTER részvényei 11,920.00-on zárták a napot, 0.68%-os emelkedéssel, ami 80.00 egységes növekedést jelentett. Az MTELEKOM részvényei 2,112.00-ra emelkedtek, 2.28%-kal, tehát 47.00 egységgel növekedtek.
Újraélesztett energiaválság-intézkedések az EU-ban
Az Európai Unió vezetése megfontolja a 2022-ben bevezetett energiaválság-intézkedések újbóli alkalmazását a közel-keleti konfliktusok következményeként bekövetkező zavarok kezelésére. Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa az uniós energiaügyi miniszterek virtuális találkozója után számolt be erről. A javasolt intézkedések között szerepel a hálózati tarifák és az áramadók korlátozása.
Mivel a kerozinárak magasabb szintre emelkedtek, mint a 2022-es orosz-ukrán háború kirobbanása előtt, Jorgensen hangsúlyozta, hogy a válság időtartama még kérdéses. Az EU korábban olyan intézkedéseket vezetett be, mint a gázárak korlátozása és az energiaszolgáltatók sikeressége után járó adók, hogy csökkentsék a keresletet. Az iráni háború hatásai a várakozások szerint elhúzódó piaci zavarokat okoznak.
Üzemanyagellátás aggasztó helyzete
Jorgensen megjegyezte, hogy az energiahordozók, különösen a dízel és a repülőgép-üzemanyag ellátása rendkívül aggasztó. Benedict George, az Argus Media szakértője szerint a legutolsó kerozinszállítmányok április 10. körül érkezhetnek meg Európába, ugyanakkor a készletek csökkenése miatt lokalizált hiányok és ingadozó árak következhetnek be.
A válaszlépések irányába tett javaslatok érdekében az energiaügyi biztos arra kérte a kormányokat, hogy halasszák el a tervezett finomítói karbantartásokat, hogy biztosítani tudják a folyamatos olajtermék-ellátást, amely az alábbi kihívásokkal néz szembe.
Globális hatások és következmények
Az iráni háború következtében Európa energia- és üzemanyag-importfüggősége még inkább nyilvánvalóvá vált, mivel a konfliktus a globális energiaárakat is drámaian befolyásolja. Az európai gázárak már több mint 70%-kal emelkedtek, a feszültségek következtében a nyersolaj és földgáz beszállítók közötti dinamikák is jelentősen átalakulhatnak.
A Hormuzi-szoros lezárása nem érinti közvetlenül az európai készleteket, akik nagy részesedéssel bírnak a közel-keleti forrásokon kívüli beszállítóktól. Az EU üzemanyag-ellátásának körülbelül 15%-a származik közel-keleti forrásokból, így a helyzet rendkívül törékennyé vált.