A választási osztogatás felfelé húzta az átlagbéreket
A politikai propaganda történetében régóta közismert a dezinformációs stratégiák alkalmazása, különösen a választási kampányok során. A magyar politikai életet sem kerülik el a félrevezető információk, amelyek hatékonyan manipulálják a közvéleményt. Churchill híres, de valójában nem tőle származó idézete, miszerint „Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”, éppen ezt a jelenséget tükrözi. A statisztikák gyakran tiszta valóság-képnek tűnnek, ám valójában sok esetben manipulálhatók.
Dezinformáció és választási kampányok
Ez a jelenség különösen aggasztó, hiszen a politikai kampányok során a félreinformálás eszközei a közönség megtévesztésére szolgálnak. Az adatok és számok, amelyek látszólag megbízható forrásból származnak, könnyen torzíthatók a politika érdekében. A választási osztogatás következményeként az átlagbérek emelkedéséről szóló statisztikák mögött rejlő valóság annál is inkább fontos, mert a közvélemény e hírek fényében formálja meg véleményét a gazdasági helyzetről.
A valóságtól való távolság
A valós adatok figyelmen kívül hagyása és a manipulált információk megjelenítése a társadalmi csoportok közti feszültség fokozódását is eredményezheti. Az átlagbérek növekedése mögött álló valós okokat alaposan meg kell vizsgálni, hogy a közönség ne dőljön be a populista ígéreteknek. A statisztikák mögé nézve kiderülhet, hogy a kívánt eredmények valójában nem a gazdaság valódi teljesítményét tükrözik.
A politikai érdekek és a közvélemény formálása
Az adatok manipulálása nem új keletű jelenség, hiszen a politikai erők mindig is igyekeztek saját narratíváikat erősíteni a statisztikákon keresztül. E gyakorlatnak elkerülhetetlen következményei vannak: a társadalom egyre inkább elbizonytalanodik, ahogyan a valós gazdasági helyzet eltér a politikai retorikától. A választások közelségével pedig ezen manipulációk mértéke a megváltozott politikai táj egysége.”