Tőzsdei és Gazdasági Hírek Július 26-án
A tőzsdei árfolyamok kedvezően alakultak, a BUX index 139 790.13 pontra emelkedett, ami 0.12%-os növekedést jelent, összesen 166.00 ponttal. Az OTP részvény árfolyama 45 810.00 forintra csökkent, 0.35%-os veszteséggel, míg a MOL árfolyama 3 668.00 forintra nőtt, 0.55%-os javulással, ami 20.00 forint emelkedést jelent. A RICHTER részvény értéke 12 260.00 forintra emelkedett, 0.99%-os növekedéssel, míg az MTelekom 2 678.00 forintra esett, 0.52%-os csökkenéssel, aminek mértéke 14.00 forint.
Nemzetközi Fejlemények az Iránnal Kapcsolatban
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója pénteken, Tokióban tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az iráni nukleáris program miatt alapos ellenőrzési rendszert kell bevezetni az amerikai-iráni konfliktus lezárását követően. Grossi hangsúlyozta, hogy bár az iráni kormány kijelentette, nem áll szándékában nukleáris fegyverek fejlesztése, a szándék önmagában nem elegendő. Az ügynökség célja, hogy biztosítsa: Irán nem fejleszthet ki nukleáris fegyvert.
A NAÜ már megkezdte a párbeszédet iráni tisztségviselőkkel, miután a svájci Bürgenstockban előzetes megállapodást kötöttek az Egyesült Államokkal az iráni uránkészlet sorsáról. Grossi hozzátette, hogy a technikai szintű megbeszélések az iráni féllel már megtörténtek, és elvárják, hogy a munka felgyorsuljon.
Teherán mindig is ellenállt annak a vádnak, hogy atombombát akar gyártani, viszont ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy joga van fenntartani egy teljes körű és polgári célú nukleáris programot. Egy 2025 júliusában hatályba lépett iráni törvény értelmében az iráni hatóságok felfüggesztették az együttműködést a NAÜ-vel, azonban nemrégiben beleegyeztek abba, hogy ismét fogadják az ellenőröket.
Az ügynökség képviselői, akik az utóbbi hónapokban többször is Iránba látogattak, a nyáron a bushehri atomerőművet is megtekintették, bár a tavalyi amerikai és izraeli bombázások által érintett helyszíneket nem láthatták.
Politikai Fejlemények Amerikában
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, újabb 87 milliárd dollárt kért a Kongresszustól az iráni háborúra, melyből 21 milliárd dollárt lőszer beszerzésére, 17,3 milliárd dollárt működési költségekre és 12,1 milliárd dollárt titkos programokra szánnának.
Az iráni háborúval kapcsolatos politikai döntések folyamatosan befolyásolják a nemzetközi helyzetet, amelynek hatásai már most is érzékelhetők mind a gazdasági mutatókban, mind a politikai diskurzusban.