Megtakarítási válság: minden ötödik magyar képtelen félretenni
A közelmúltban végzett K&H biztos jövő kutatása rávilágított, hogy a 30 és 59 év közötti magyarok pénzügyi helyzete aggasztó. A megkérdezettek 19%-a mindössze akkor képes megtakarítani, ha hirtelen nagyobb összeghez jut, míg további 19% egyáltalán nem tud félretenni. Ezzel szemben azonban a középkorúak harmada már a hónap elején elkülöníti a megtakarításra szánt összegét, ami arra utal, hogy a tudatos pénzügyi tervezés egyeseknél már jelen van, de az általános tendencia nem kedvező.
A kutatás adatai megmutatják, hogy a rendszeres, tudatos megtakarítás még mindig nem általános gyakorlat a magyar háztartások körében. Sokan a havi rendszeres megtakarítás helyett inkább eseti félretevéssel próbálkoznak, amely nem nyújt stabil pénzügyi alapot a hosszú távú célok eléréséhez.
Alkalmi vagy rendszeres megtakarítás?
A felmérés alapján a 30–59 éves korú magyar felnőttek 19%-a csak alkalmi jelleggel tudja félretenni a pénzét, egyúttal ez a csoport egyben azokat is magában foglalja, akik egyáltalán nem takarítanak meg. Ez a helyzet arra figyelmeztet, hogy sok háztartás pénzügyi helyzete korlátozott, és a rendszeres megtakarítási gyakorlat elterjedése akadályokba ütközik.
Az elmúlt öt év statisztikái azt mutatják, hogy mintegy 30%-os stabilitást mutatnak azok, akik tudatosan elkülönítik a megtakarítási összegeiket a hónap elején. Ez a tudatos pénzügyi tervezés fontosságát hangsúlyozza, azonban még mindig nem terjedt el széles körben a lakosság körében.
A jövedelemkülönbségek hatása
Fontos megemlíteni, hogy a jövedelemszint jelentősen befolyásolja a megtakarítási szokásokat. A magasabb jövedelműek körében 45% takarít meg rendszeresen a hónap elején, míg az alacsonyabb jövedelmű kategóriában ez az arány csupán 17%. Ezen kívül a magasabb végzettséggel rendelkezők és a budapesti lakosok is gyakrabban élnek a tudatos megtakarítással, előbbi 42, utóbbi 41%-os aránnyal.
A kutatásból kiderül, hogy az alacsony jövedelmű háztartások körében közel egyharmad egyáltalán nem képes megtakarítani, míg a közepes és magasabb jövedelműeknél ez az arány 19, illetve 10%. Ebből világosan látszik, hogy a kedvezőbb pénzügyi helyzet a rendszeres megtakarítás esélyeit is növeli.
Azoknál a falvakban élőknél és a kevesebb végzettséggel rendelkezőknél magasabb arányban tapasztalható, hogy ők nem tudják következetesen félretenni a pénzüket, vagy csak alkalmanként képesek erre.
Összességében elmondható, hogy a tudatos pénzügyi tervezés és a rendszeres megtakarítási szokások elsősorban a jobb anyagi helyzetűek, a magasabb végzettségűek és a budapesti középosztály körében terjedtek el, míg más társadalmi csoportok esetében a megtakarítás lehetőségei továbbra is szűkösek.