Ma is megismétlődhetne szeptember 11-e?
Éppen negyedszázada, 2001. szeptember 11-én rázta meg az Egyesült Államokat és a világot az al-Káida New York-i terrortámadása, ami mélyreható változásokat indított el, és szimbolikus történelmi korszakhatárt jelölt ki. Új alapokra helyeződött a biztonságról alkotott képünk, az amerikaiak elindították a terrorizmus elleni globális háborút, ami áttételesen még Kína felemelkedéséhez is hozzájárulhatott. Az afganisztáni és főleg az iraki beavatkozást ugyanakkor számos kritika érte. Feledy Botondot, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatóját és Magyarics Tamás történészt kérdeztük 9/11-ről és annak következményeiről.
2001. szeptember 11-én helyi idő szerint 8:46 perckor az American Airlines Bostonból Los Angelesbe tartó, terroristák által eltérített járata becsapódott a New York-i World Trade Center északi tornyába. Néhány perccel később egy másik utasszállító repülőgépet a déli toronynak vezettek, a délelőtt folyamán mindkét épület összeomlott. 9:37 perckor a Pentagonba csapódott egy újabb repülőgép. A negyedik eltérített járat a 9/11 Bizottság vizsgálata szerint Washingtonban a Capitolium vagy a Fehér Ház épületét vette célba, az utasok azonban megpróbálták visszavenni az irányítást a gép felett, ami így 10:03 perckor Pennsylvania államban zuhant le. A merényletsorozatban hivatalosan 2977 ember halt meg.
A kevesebb mint nyolc hónapja hivatalban lévő George W. Bush vezette adminisztráció az Oszáma bin Láden vezette al-Káidát azonosította a merénylet felelőseként. A támadás után az Egyesült Államok meghirdette a terrorizmus elleni háborút, majd 2001 októberében megkezdte a katonai műveleteket Afganisztánban, 2003-ban pedig Irakban. Utóbbit számos kritika érte, mivel a háború a nemzetközi jogot megsértve, ENSZ-felhatalmazás nélkül indult. Oszáma bin Ládent 2011. május 2-án likvidálták. Az afganisztáni háború majdnem pontosan 20 évig tartott, az utolsó amerikai katona 2021. augusztus 30-án hagyta el az országot.
„Gyakran határozunk meg történelmi cezúrákat, ebből a szempontból szeptember 11-e is egy fontos határjelölő szakasznak tekinthető a terrorizmussal szemben vívott harcban” – mondta Feledy Botond. Az Egyesült Államok Közel-Kelettel kapcsolatos megközelítése szerinte túlmutat 2001. szeptember 11-én, és jóval összetettebb kérdés. A terrorizmus problémája tovább él: „Csak Németországban 58 ezer radikális jobboldali szélsőséges állampolgárt és 30 ezer vallási fundamentalista embert tartanak nyilván. Az Iszlám Állam utódszervei pedig ma is ezer számára szedik áldozataikat a Száhel-övezetben” – mondta. Hozzátette: az elmúlt 2–3 év legfájóbb trendje, hogy rendkívüli módon begyorsult a terroristasejtek online rekrutációs tevékenysége, és egyes európai országokban a felderített és megakadályozott terrorista jellegű bűncselekmények 30–40 százaléka immár kiskorúakhoz kötődik. Pozitív példaként említette a kolumbiai kormány és a FARC között 2016-ban kötött megállapodást.
„Ma már nem történhetne meg egy 9/11-hez hasonló merénylet az Egyesült Államokban. A terrortámadást követően ugyanis az amerikai adminisztráció kijavította az akkor még fennálló strukturális problémákat, a hírszerzést és a nemzetbiztonsággal foglalkozó szervek munkáját érintő hiányosságokat” – mondta Magyarics Tamás történész. A vizsgálatok szerint a CIA és az FBI látókörébe már jóval szeptember 11-e előtt bekerültek a későbbi repülőgépeltérítők közül, de összehangolt kommunikáció híján senki sem vetett véget a kiképzésüknek. A támadást követően felállt a Belbiztonsági Minisztérium, integrálták a folyamatokat, szigorúbbá váltak a repülőtéri ellenőrzések, és elfogadták a Patriot Act törvényt, amelynek hatálya 2015-ben véget ért.
Magyarics Tamás szerint 9/11 emléke sokáig úgy élt az amerikaiak körében, mint Kennedy 1963-as meggyilkolása, de azóta felnőtt egy generáció, és nem valószínű, hogy a Z-generáció ugyanúgy emlékezne rá. Az évforduló kapcsán New Yorkban nem lesznek nagyszabású rendezvények, mivel a város első muszlim hátterű polgármestere, Zohran Mamdani másképp ítéli meg a szeptember 11-én történteket, mint a jelenleg regnáló republikánus politikai fősodor.
Az Egyesült Államoknak 2-4 ezer milliárd dollárba került az afganisztáni intervenció, ami történetének leghosszabb háborúja volt. „Az Egyesült Államok túl sok energiát fordított a közel-keleti háborúira, eközben kevesebb figyelem irányult a 2001-ben a Kereskedelmi Világszervezethez csatlakozó Kína globális térnyerésének visszaszorítására” – fogalmazott Magyarics Tamás. A mostani iráni-amerikai háborút nagy ellentmondásnak nevezte. Szerinte könnyen lehet, hogy Irán azért ragaszkodik nukleáris fejlesztéseihez, mert attól tart, hogy máskülönben Moammer Kadhafi rendszerének sorsára jut, amely 2011-ben omlott össze.