Von der Leyen „társult tagságot” ajánlott Kanadának, Trump vámokkal fenyegetőzik
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az unió helyzetéről szóló beszédében azt javasolta, hogy nyissák meg az utat Kanada előtt, hogy az Európai Unió első társult tagja legyen. A bejelentés a helyszínen hallgató Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz intézett szavak formájában hangzott el, és több tagállami vezetőt is meglepett.
A „társult tagság” jelenleg nem létező státusz az Európai Unióban. Hivatalosan csak tagjelölt országok és tagországok vannak; társulási megállapodásokat az unió külső államokkal kötött korábban, például Ukrajnával 2017-ben. Egy ilyen státusz létrehozásához az uniós szerződéseket is módosítani kellene, és egyelőre az sem világos, milyen tartalommal töltenék meg a gyakorlatban.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint a javaslat nem kiérlelt gondolat, és a reakciókból látszik, hogy több tagállamot is meglepett. Ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy legalább Franciaországgal és Németországgal ne egyeztetett volna előzetesen Von der Leyen, mivel a nagy tagállamok nem reagáltak elutasítóan az ötletre. A szakértő úgy véli, a bejelentés elsősorban politikai üzenet Kanadának és az Egyesült Államoknak arról, hogy az unió szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatokat Kanadával gazdasági, kereskedelmi, tudományos, kulturális és védelmi téren is.
Kanadában sem fogadták egyértelmű lelkesedéssel a felvetést: az ellenzék mellett Kanada leendő EU-nagykövete, Jonathan Wilkinson is óvatosan nyilatkozott az ötletről. Donald Trump amerikai elnök reakciója borítékolható volt: vámok kivetésével, illetve egyes területeken az Európai Unióval folytatott kereskedelem leállításával fenyegette meg az Uniót, ha az szorosabbra fűzi kapcsolatait Kanadával.
A szakértő szerint a kockázatok sem elhanyagolhatók. Ha az ötlet erős ellenállásba ütközik a tagállamok részéről, az mind az EU, mind Von der Leyen presztízsét rombolhatja. Elképzelhető azonban az is, hogy a javaslat nem elsősorban nyugati, hanem keleti irányba mutat: erős üzenet lehet az Európai Unió felé igyekvő országok, például Ukrajna, Moldova, a nyugat-balkáni államok, Törökország vagy Nagy-Britannia számára is.
A kanadai „társult tagság” gondolatához kapcsolódhat egy másik bejelentés is: Von der Leyen beszédében szólt az Európai Biztonsági Tanács megvalósításáról, amelyben Kanada, Norvégia, Ukrajna, az Egyesült Királyság és mások is partnerek lehetnének. Konkrétumokat erről sem közölt. A szakértő szerint érdemes figyelembe venni, hogy a színfalak mögött folyik egy kezdeményezés az Európai Külügyi Szolgálat átalakításáról is, amelyet a franciák és a németek szorgalmaznak.
Von der Leyen a beszédében Magyarországról is szólt. Azt mondta, hogy április 12-e sokáig emlékezetes marad, mert a magyar emberek a saját kezükbe vették a jövőjük alakítását, a demokrácia mellett döntöttek, és visszavezették Magyarországot az unió közösségébe. Szólt arról is, hogy fokozódik a küzdelem a korrupció és az állam foglyul ejtése ellen, valódi előrelépés történik az alapvető jogok és a tudományos élet szabadsága terén, és több milliárd eurónyi beruházást szabadítottak fel Magyarország számára. Szent-Iványi szerint ez jó jel a magyar kormány számára, mert azt mutatja, hogy egyelőre tart a kegyelmi állapot, és az Európai Uniónak is szüksége van erre a sikerre. Hozzátette: nem akar túl messzire menő következtetéseket levonni, de úgy gondolja, a bizottság azt fogja megállapítani, hogy a magyar kormány teljesítette a jogállamisági kritériumokat.
Csütörtökön Mark Carney kanadai miniszterelnök is felszólalt az Európai Parlamentben. Von der Leyen beszédére reagálva megköszönte a meghívást, és arról beszélt, hogy Európát és Kanadát összeköti a jogállamiság, az emberi méltóság, az emberi jogok és a demokrácia melletti elköteleződés, amelyeket számos veszély fenyeget, és amelyekkel csak közösen lehet szembeszállni. „Európa és Kanada is erős, de Európa és Kanada együtt még erősebb” – zárta beszédét Carney, aki szintén nem beszélt konkrétumokról a társult tagság mibenlétével vagy céldátumával kapcsolatban.
Don Farrell ausztrál kereskedelmi miniszter a helyi sajtónak azt mondta, hogy Ausztrália és Kanada hasonló irányba tart, ezért kormánya kíváncsian várja, milyen megállapodást tud Ottawa kialakítani Brüsszellel. Farrell szerint az Egyesült Államokban bevezetett vámok tartós változást jelezhetnek a világgazdaságban, ezért Ausztrália számára is egyre fontosabbá válhat az európai gazdasági kapcsolatok mélyítése. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke pedig azt mondta, hogy Kanada után Ausztrália és Új-Zéland számára is elképzelhető lenne a társult kapcsolat az Európai Unióval.