Magyar Péter a Vatikánba utazik, ahol XIV. Leó pápa fogadja
A miniszterelnök kedden este egy rövid Facebook-posztban jelentette be, hogy szeptember 24-én a Vatikánba utazik, ahol XIV. Leó pápa magánaudiencián fogadja, majd tárgyal Pietro Parolin bíborossal, a Szentszék diplomáciai és kormányzati vezetőjével.
A pápai audiencia nem pusztán ünnepélyes protokollesemény. A Szentszék a világ számos államával tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, a hivatalos pápai audienciák pedig ennek a diplomáciai tevékenységnek a részét képezik, a Vatikán az ilyen találkozókról kiadott közleményeiből pedig jól látszik azok politikai tartalma.
Amikor XIV. Leó pápa 2025 szeptemberében fogadta Jichák Hercog izraeli elnököt, a kiadott tájékoztatás szerint szóba került a gázai háború, a túszok szabadon engedése, a humanitárius segítségnyújtás és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása, valamint Ciszjordánia helyzete és a kétállami megoldás lehetősége.
Más audienciákon olyan kérdések kerültek napirendre, mint az ukrajnai háború, a migráció, a vallásszabadság, a klímaváltozás, az európai integráció, illetve az egyes kormányok és a helyi katolikus egyházak kapcsolata. Az audiencia ugyanakkor önmagában nem jelenti a vendég politikájának támogatását: a pápák egymástól jelentősen eltérő álláspontot képviselő országok vezetőit is rendszeresen fogadják, a kommunikációs csatornák fenntartása pedig önmagában is fontos része a vatikáni diplomáciának.
Egy-egy találkozó jelentőségét ezért nem annyira a kézfogás vagy a közös fénykép adja, hanem az általa biztosított diplomáciai kapcsolat, a találkozó időzítése és az, hogy a Szentszék közlése szerint milyen ügyek kerültek napirendre.
XIV. Leó 2025. májusi beiktatása óta összesítés szerint több mint hetven állam- és kormányfő fordult meg a Vatikánban audiencián, közéjük csatlakozik hamarosan Magyar Péter. A listán szerepel Orbán Viktor volt miniszterelnök is, aki 2025. október végén találkozott az egyházfővel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes társaságában, majd Pietro Parolin bíboros szentszéki államtitkárral és Paul Richard Gallagher érsekkel tárgyalt. A téma egyebek mellett az elnyomott keresztény közösségek, valamint az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus volt.
Idén februárban Sulyok Tamás még köztársasági elnökként látogatott el a Vatikánba, ahol a pápai audiencia után szintén tárgyalt Parolin bíborossal. A volt államfő a Herendi Porcelánmanufaktúra által készített Madonna-szobrot adott át a pápának, amely a Magyar Nemzeti Galériában őrzött 15. század eleji „Toporci Madonna” mása.
A XIV. Leó pápa által fogadott politikusok között több meghatározó állam- és kormányfő szerepelt. Különös jelentősége volt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök audienciájának a Vatikán és Olaszország sajátos és szoros kapcsolata miatt. A találkozón az ukrajnai háborútól a gázai konfliktuson át a tágabb közel-keleti helyzetig több nemzetközi kérdés szóba került, de fogadta már a pápa Donald Tusk lengyel és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt is. Tárgyalásaikon többek között Ukrajnáról, a migrációról, a nemzetközi jogról, az Európai Unió helyzetéről, valamint az állam és a katolikus egyház kapcsolatáról egyeztettek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétszer is találkozott a pápával ebben az időszakban. Megbeszéléseik középpontjában a béke lehetősége, a hadifoglyok helyzete, az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek hazatérése, valamint az állt, hogy a Vatikán kész lenne helyszínt biztosítani az orosz–ukrán tárgyalásoknak.
Történelmi jelentőségű volt III. Károly brit király 2025. októberi látogatása is: az uralkodó és XIV. Leó közösen imádkozott a Sixtus-kápolnában. Ez volt az első ilyen nyilvános közös istentiszteleti alkalom a brit uralkodó és a pápa részvételével a közel ötszáz évvel ezelőtti reformáció óta.