Öt kérdés a magyar állampapírokról – hogy ne legyenek álmatlan éjszakáink
Az állampapírok továbbra is az egyik legjobb eszköznek számítanak az infláció elleni harcban, és a vásárlóik köre folyamatosan bővül. Az utóbbi években nemzeti sporttá vált az állampapírok vásárlása, részben azért, mert más alacsony kockázatú alternatíva nem igazán akad, részben pedig azért, mert a kamatuk vagy hozamuk rendszerint meghaladta az inflációt.
Érdemes-e egyáltalán megtakarítani?
A modern életben vannak olyan események, amelyekre pénzt kell tartalékolnunk: váratlan kiadásokra, szerencsétlenségekre, vagy lakásra, felújításra, utazásra, gépkocsi vásárlására. Ha viszont megtakarítunk, a félretett pénz ki van téve az inflációnak, ami Magyarországon történelmileg az európai átlag fölött szokott lenni, hosszabb távon nagyjából évi négy-öt százalék körül alakult. Augusztusban a fogyasztói árak éves alapon 1,3 százalékkal emelkedtek, a jegybank júniusi előrejelzése 2026 egészére átlagosan 1,8, 2027-re 2,3 százalékos inflációt valószínűsített. Az inflációs adat ugyanakkor a múltra vonatkozik, a jelenlegi kamatok pedig a jövőre, ezért a kettőt nem szabad automatikusan összevetni.
Elveszhet-e az állampapírban tartott pénzünk?
Az állampapír az állam adósságát, visszavonhatatlan kötelezettségét képviseli. Egy országban az állam a legerősebb gazdasági szereplő, ezért tekintik a legbiztonságosabb adósnak, az állampapírt pedig a legkevésbé kockázatos befektetésnek. Az állampapírok vissza nem fizetése az adott ország devizájában nagyon kevéssé valószínű, mivel az állam a kiadásainak mérséklésével vagy a bevételeinek emelésével, esetleg jegybanki vagy nemzetközi hitelből képes forintforrásokat előteremteni. Az államcsődök rendszerint idegen devizában szoktak bekövetkezni. A már kibocsátott állampapírok az eredeti feltételeknek megfelelően kamatoznak. A visszaváltás feltételei ugyanakkor változhatnak, mivel ezek nagy részét nem rögzítik a kibocsátási feltételekben. A jelenlegi rendszerben a legtöbb lakossági államkötvényt egy százalékos levonással el lehet adni az Államkincstárnak, de ezt a kincstár önként vállalja, így meg is változtathatja.
Érdemes-e állampapírba fektetni?
Bár az állampapíroknak is lehetnek hibái, hátrányai és kockázatai, jelenleg a magyar befektetők számára rendelkezésre álló eszközök közül ez az egyetlen, amely alacsony kockázati szint mellett viszonylag magas megtérülést hoz. A bankbetétek többsége alig hoz valamit, vagy csak akciósan, feltételekhez kötve, átmenetileg. A többi befektetési forma pedig rendszerint lényegesen kockázatosabb.
Ha állampapír, akkor melyik?
Erre a kérdésre nincs mindig egyértelmű és időtálló válasz. Mivel a kisbefektetők valószínűleg nem tudják a megfelelő gazdasági mutatókat előre megbecsülni, racionális döntés, ha a pénzünket többféle állampapír között osztjuk meg. Például egy részét változó kamatozású állampapírba, más részét fix kamatúba, egy harmadik csomagot pedig esetleg eurós állampapírba fektetjük.
Mibe helyezzük a rövid távú megtakarításainkat?
A rövid távú befektetéseknél különösen fontos kérdéssé válik, hogy hol van a pénzünk, és érdemes-e máshová mozgatni. A tranzakciós illetékek és a banki díjak miatt az átutalás és a készpénzfelvétel is súlyos összegekbe kerülhet, ami elviheti a kamatok zömét vagy egészét a rövidebb távoknál. Érdemes mérlegelni, mennyi időre akarunk befektetni, és mekkora bevétel származik a kamatokból. Rövid távra választható a Magyar Állampapír Plusz, amelynek aktuális sorozata 2027. augusztus 21-én öt százalékos kamatot fizet ki, és a kamatfizetést követő öt munkanapon száz százalékos árfolyamon vásárolják vissza. Rövid távra valók a diszkont kincstárjegyek is, amelyek nem kamatoznak, ehelyett hozamuk van: névérték alatt lehet megvásárolni, majd névértéken járnak le. A bankbetéteknél ugyanakkor a kamat után 15 százalékos kamatadót és 13 százalékos szociális hozzájárulást kell fizetni.