Súlyos bűnözési hullám a kriptopiacokon – hogyan lehet védekezni?
A világ legnagyobb kriptovaluta-tőzsdéjének múlt heti feltörése után ismét a figyelem középpontjába került a kriptoszektor biztonsága. A Binance elleni támadás során mintegy 6,3 milliárd dollárnyi értéket tulajdonítottak el, igaz, ennek közel felét sikerült legalább letiltani. A tőzsde vasárnap részlegesen, fokozatosan újraindította a csütörtökön felfüggesztett kiutalásokat, amelyeket újabb blokkláncokra és kriptoérmékre terjeszt ki.
A magyarok által is szívesen használt tőzsde esete azonban csak egy állomás egy hosszabb folyamatban. Az elmúlt egy-két évben a kriptovaluta-piac legfeltűnőbb jelensége a hackertámadások és más visszaélések elszaporodása volt. Szinte nem telik el nap, hogy ne jelentenének be legalább néhány millió dolláros lopást, csalást vagy adatszivárgást, az éves károk pedig régóta milliárd dolláros nagyságrendben mozognak.
A jelenségre több magyarázat is létezik. Egyesek szerint a mesterséges intelligencia fejlődése a bűnözőknek is segítséget jelent, mert a kódhibák könnyebben felderíthetők és kihasználhatók. Mások szerint a 2025. október 10-i nagy beomlás óta medvepiac van, és ilyenkor a bűnözők aktívabbak, mert nehezebb pénzt keresni. Egy harmadik magyarázat szerint a kriptovaluták számának és a piac értékének növekedése több támadási felületet jelent, így nagyobb tortából nagyobb szeletet tudnak kiszakítani.
Az idei első félévi adatok szerint a támadások száma magas volt, 207 esettel, de a veszteségek csökkentek az előző év hasonló időszakához képest, 972 millió dollárra. Más adatok 1,316 milliárd dollárt és 344 esetet említenek erre a hat hónapra. Az okosszerződésekkel kapcsolatos támadások 125 esetet tettek ki, az Észak-Koreához köthető támadások pedig körülbelül 643 millió dollárt, az összes lopás mintegy 66 százalékát. A harmadik negyedévben újabb 247 incidens történt, a kilenc havi veszteség 2,68 milliárd dollárra ugrott.
A statisztikákat az is torzítja, hogy egyes kiemelt esetek nagy kilengéseket okoznak. A 2025-ös kárból önmagában a Bybit feltörése 1,45 milliárd dollárt tett ki. A károk többségét még mindig elsősorban az emberi tényező okozza: adathalászat, szociális manipuláció. A hardvert ritkán törik fel, többnyire az embert verik át. A Binance esetében egy szoftverfejlesztő mérnök számítógépén keresztül fértek hozzá a bűnözők az elkövetést lehetővé tevő adatokhoz.
A károk jelentős része a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódik, a blokkláncon működő tőzsdékhez, pénzváltókhoz és hitelező szolgáltatásokhoz. Ezek elkerülése vagy csak a legstabilabb, legrégebbi szolgáltatók kiválasztása nagyban csökkentheti a kockázatot, bár ez sem jelent életbiztosítást. A kriptotőzsdék a korábbi esetek miatt eleve nem számítanak túl biztonságosnak.
Külön problémakört jelent a kriptovaluták saját számlán történő tárolása. A kulcs manapság többnyire egy titkos, 12, 18 vagy 24 angol szóból álló jelsorozat, amelyet lehet online pénztárcákban vagy offline, hardveres pénztárcákban tárolni. Az online tárcákat fel lehet törni, az offline eszközöket elvileg nem, de a jelsorozatok vagy az eszközök helytelen kezelése, illetve az adatszivárgás ott is nagy problémákat okozhat. Egyre gyakoribbak a fizikai fenyegetéssel vagy erőszakkal elkövetett támadások is, ezért érdemes tartózkodni a kriptovagyon és a biztonsági rendszer nyilvános emlegetésétől.
Érdemes alaposan tájékozódni a biztonsági kérdésekről, és saját stratégiát kidolgozni, lehetőleg több forrásra támaszkodva. Egy másik lehetőség, ha valaki közvetlen kriptóba fektetés helyett hagyományos tőzsdei termékeken, például ETF-eken, ETN-eken vagy részvényeken keresztül fektet kriptóba, mivel ma már a hagyományos pénzügyi világ is számos lehetőséget kínál.