Nyelvváltás Szíriában: franciára kényszerítik az oroszul tanuló diákokat
Tartusz tartományban több mint kilencezer olyan diákot, akik évek óta oroszul tanulnak, arra kényszerítenek, hogy váltsanak francia nyelvre. A szíriai média és a Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja szerint júliusban a hatóságok nem hosszabbították meg 19 orosz nyelvtanár szerződését, az iskolások pedig francia tankönyveket kaptak, annak ellenére, hogy sokan e nyelv alapjait sem ismerik.
A helyzet különösen súlyos az állami nyelvvizsgák előtt álló középiskolás végzősök számára. A szülők tiltakoznak, de végleges döntés még nem született. A szíriai média október 14-i beszámolói szerint a helyi tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy fenntartják a nyelvvizsgákat az iskolából kilépők számára, és megvárják a miniszteri bizottság döntését. Az orosz nyelv tanításának teljes eltörléséről azonban még nem adtak ki hivatalos rendeletet.
2014 óta tanítják az oroszt a szíriai iskolákban
Az orosz nyelvet 2014-ben vezették be a szíriai iskolákba, Moszkva és Damaszkusz együttműködésének köszönhetően, azóta több tízezer gyermek tanulja. Mindez része Oroszország közel-keleti befolyása növelésének, amely 2014 óta tart. Az új fejlemény az orosz befolyás gyengülésének aggasztó jelének tekinthető a szíriai hatalomváltást követően.
Az orosz külügyminisztérium, valamint a damaszkuszi nagykövetség nem adott ki nyilvános magyarázatot a tartúszi változásokra, miközben Moszkva hivatalosan támogatja az együttműködés fenntartását az új szíriai hatóságokkal. Ha az orosz nyelv fokozatosan eltűnik a szíriai oktatásból, Oroszország nemcsak kulturális jelenlétét kockáztatja, hanem a Moszkvával való együttműködésre orientált jövőbeli szakembergenerációkat is elveszítheti.
Katonai jelenlét és gazdasági érdekek a háttérben
Oroszország 2015-ben, Putyin parancsára indított katonai beavatkozást Szíriában Bassár el-Aszad rezsimjének támogatására a felkelők és az Iszlám Állam ellen. Az orosz légierő és különleges egységek kulcsszerepet játszottak az Aszad-kormányzat megmaradásában és a fegyveres ellenzék visszaszorításában. Amikor 2024-ben a felkelők elfoglalták Damaszkuszt, és Aszad elmenekült, az orosz katonai jelenlét súlyos válságba jutott, és megkezdődött a csapatok részleges kivonása a bázisokról.
Az új szíriai vezetés Ahmed al-Saráa elnökletével tárgyalásokat kezdett Moszkvával. 2026 augusztusában a két ország megállapodást kötött a tartúszi haditengerészeti bázis és az egyik stratégiailag legfontosabb légibázis átszervezéséről: a polgári infrastruktúra visszakerül szír ellenőrzés alá, a katonai objektumok pedig közös képzési és együttműködési központokká alakulnak át. Az orosz jelenlét így kisebb mértékű az eddigieknél, de a kulcsfontosságú olajszállítás és a katonai-technikai együttműködéssel kapcsolatos szálak fennmaradtak.
A tartúszi bázis stratégiai jelentősége
A tartúszi haditengerészeti bázis Oroszország egyetlen olyan haditengerészeti támaszpontja, amely hozzáférést biztosít Moszkvának a Földközi-tengerhez. Oroszország arra használta szíriai bázisait, hogy kiterjessze a hatalmát a Földközi-tenger keleti részére és a tágabb értelemben vett Közel-Keletre. Szakértők szerint a tartuszi bázis teljes elvesztése rendkívül nagy veszteség lenne, ez lényegében azt jelentené, hogy Oroszország nincs jelen a Közel-Kelet központjában.