Átalakulhat a fenntartható befektetési alapok piaca a demokrata győzelem után
Az amerikai félidős választásokon aratott demokrata győzelem és az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén. Az ESG-alapok teljesítménye a 2022 óta tartó lejtmenet után épp az elmúlt negyedévben mutatta a fordulat jeleit.
Magyarországon a 8-as kategória számít a fenntartható befektetési alapok csúcsának, Ausztriában ugyanakkor 9-es alapot is kezelnek. Egy bankcsoport 2030-ra azt szeretné elérni, hogy az általa kezelt vagyon 95 százaléka már fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő integrációs alapokba kerüljön.
A november 3-i amerikai félidős választások eredményeként a demokraták a képviselőházban és a szenátusban is többségbe kerültek. A választásokat követő napokban a napelemes cégek azonnal 30–40 százalékot raliztak a tőzsdén. Donald Trump 2025-ben jelentősen visszavágta a Joe Biden vezetése alatt elfogadott klímavédelmi és tisztaenergia-beruházási programot, a szakértők szerint azonban a piacok most kedvezőbb környezetet áraznak a megújuló energiatermelésben érintett cégek számára.
A befektetési trendeket az is befolyásolhatja, hogy a demokraták valóban korlátozzák-e a mesterségesintelligencia-beruházások alapjául szolgáló számítási kapacitások fejlesztését és az adatcenterek építését. Ennek egyik lakmuszpapírja lehet a több mint 400 oldalas, kétpárti támogatást élvező amerikai törvényjavaslat, amely az adatközpont-telepítési hullámra is hatással lehet.
Az Európai Unióban terítéken van az SFDR 2.0 tervezett reformja, amely többek között átalakítaná a fenntartható befektetési termékek besorolását, és bevezetné az átállási ESG-kategóriát. Ennek alapján olyan iparágak kibocsátóinak pénzügyi termékei is zöld befektetéseknek számíthatnának, amelyek tevékenysége még nem környezetbarát, de dolgoznak a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésen.
Az elmúlt években az atomenergia és a védelmi ipar megítélése változott a legnagyobb mértékben. Egyre szélesebb konszempzus van arról, hogy az atomenergiának is szerepe lehet a zéró karbonkibocsátás elérésében, ezért ma már több fenntartható befektetési alap tart a portfóliójában az iparághoz kapcsolódó pénzügyi termékeket. A védelmi ipar elsősorban a gazdasági racionalitás és az egyre vonzóbb európai hozamok miatt került a fenntartható befektetési alapok célkeresztjébe; a hagyományos védelmi infrastruktúrakibocsátók bekerülhetnek az ESG-alapokba, míg a kazettás lőszereket és gyalogsági aknákat gyártó cégek továbbra is kizártak.
Egy ezer lakossági befektető megkérdezésével készült felmérés szerint csak nagyjából 10 százalékuk ismerte az ESG-t, és többségük csak akkor fektetne be fenntartható alapba, ha nem kell ezért hozamáldozatot hoznia. A szakértők szerint ugyanakkor az MSCI World index hagyományos és ESG-indikátorok által szűrt verziójának tízéves teljesítménye között nem látható érdemi különbség.