Az Orbán-kormány költségvetési fegyelme a végéhez érkezett
Az államháztartás bruttó, konszolidált adóssága 69 012 milliárd forintra emelkedett, amely a GDP 77,9 százalékát képviselte az idei év első negyedévének végén. Ez a szám 3,3 százalékpontos növekedést tükröz a tavalyi év végén mért 74,6 százalékhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 4964 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 5,6 százalékát jelenti a március végén záruló egy évben.
A brutto államadósság forintban fennálló része az első negyedév végén 60 833 milliárd forintot tett ki, míg a felvett hitelek összege 7472 milliárd forint, és a betétek 707 milliárd forintot értek el. Az államadósságon belül 22 773 milliárd forint (33,0 százalék) volt a devizában denominált tartozás. A külföldi hitelezőkkel szembeni tartozás 25 199 milliárd forint, a belföldi szektorokkal szembeni tartozás pedig 43 813 milliárd forint volt – ezeket az MNB közölte.
A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2452 milliárd forint, míg a helyi önkormányzatok finanszírozási képessége 291 milliárd forintot tett ki. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igénye 32 milliárd forint volt. A devizában fennálló bruttó államadósság 24,0 százalékról 25,7 százalékra nőtt a GDP arányában.
Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya a GDP 34,6 százalékát, míg az államháztartás nem konszolidált kötelezettségei a GDP 90,9 százalékát tették ki. Ennek következményeként a nettó pénzügyi adósság a GDP 56,3 százalékát érte el, ami aggasztó képet fest a költségvetési helyzetről.
A költségvetési hiány vártnál nagyobb mértéke, valamint a jövőbeli finanszírozási igények folyamatos növekedése arra figyelmeztet, hogy a kormány költségvetési politikáját sürgősen át kellene gondolnia. A pénzügyi helyzet ilyen romlásának hátterében nem csupán a gazdaság állapota, hanem a költségvetési fegyelem lazulása állhat, amely hosszú távon fenntarthatatlan pályára állíthatja az ország pénzügyeit.