Megugrottak az előrendelések az uniós vám bevezetése előtt
Július 1-jétől az Európai Unió 3 eurós vámterhet rakott a harmadik országból vásárolt, kis értékű rendelésekre. Az első tapasztalatok szerint az uniós vámszabályok életbe lépése előtt jelentős előrehozott vásárlás zajlott – hasonlóan ahhoz, ahogy egy beharangozott üzemanyagáremelés előtt hosszú sorok alakulnak ki a benzinkutaknál.
A 3 eurós pluszköltség vámtarifaszámonként rakódik a rendelésre, így a legnagyobb terhet az jelenti, ha valaki egy csomagban különböző terméktípusokat vásárol. Azonos árucsoportba tartozó termékek esetében csak egyszer számítják fel a vámtételt.
Az előrehozott vásárlásokat a statisztikák is visszaigazolták: a legnépszerűbb harmadik országbeli e-kereskedelmi platform az első negyedévben 92 százalékkal, 5 millióra növelte a magyarországi rendeléseinek számát. Három hónap alatt 1,8 millió magyar fogyasztót ért el, a külföldről rendelő magyarok több mint 70 százaléka vásárolt a Temuról.
A szakértő szerint a harmadik országbeli webáruházak most vannak „a gödör alján”, mivel a harmadik negyedéves számaikat jelentősen befolyásolják az előrehozott rendelések. A következő hónapokban rendeződhet a kínai vásárlások volumene, mivel a fogyasztók nagy része felismerheti, hogy a Temu továbbra is olcsóbb lehet, különösen a magyarországi webáruházakhoz képest.
Nem országspecifikus szabály, mégis a kínai szereplőket érinti
Bár a 3 eurós vám bevezetése nem országspecifikus, a mögöttes szándék a Temu–Shein–AliExpress-féle modell szabályozása. A vámszabály által érintett, 150 eurónál kisebb értékű küldemények mennyisége 2022 és 2023 között 75 százalékkal nőtt, majd 2023 és 2024 között csaknem megduplázódott. Tavaly év végére a tételek mennyisége megközelítette az 5,9 milliárd darabot, egyenként 8,82 eurós értékben.
A kis értékű küldemények darabszám szerint 93 százalékban, értékben 78 százalékban Kínából érkeztek. Magyarországon a külföldi kereskedők 2025-ben a 2092 milliárd forintos magyar online termékforgalom közel 18, a rendelések 24 százalékát adták. A 375 milliárd forintos importforgalom több mint fele a Temuhoz kötődött: magyarországi forgalma elérte a 195 milliárd forintot, több mint 13 millió rendelés mellett.
Átrendeződés a vásárlói preferenciákban
A vásárlói döntésekben továbbra is az ár a legfontosabb tényező, de nagy súllyal esik latba a szolgáltatás minősége, a termékkínálat nagysága és a felhasználóbarát működés. A generatív mesterséges intelligencia használatával a nyelvi határok is megszűntek az ügyfélszolgálatoknál, így háttérbe szorult, hogy magyar vagy kínai e-kereskedőről van szó.
A harmadik országbeli webáruházaknak reagálniuk kell a helyzetre: egyre több Európai Unión belüli raktárközpontot hozhatnak létre, amelyeket áruval töltenek fel és EU-n belüli szállításokkal operálnak. Ha az unió területén belül szállítanak a vásárlóhoz, a vámteher beépülhet a termék árába, elkerülve a vásárlási folyamat végén jelentkező pluszköltség okozta sokkhatást.
A kínai webáruházak forgalomcsökkenésének legnagyobb európai nyertese a lengyel Allegro, amely gyorsan növeli vásárlói bázisát. A régióban az Allegro mellett a román eMAG és a cseh Alza jött ki a legjobban, a magyar e-kereskedelmi platformok pozíciói érdemben nem javultak.
Újabb vámemelések jöhetnek
A jelenleg elérhető információk szerint 2026 novemberétől az alacsony értékű, EU-n kívülről érkező küldeményeket további pár eurós költség terhelheti, bár a részletszabályok még nem véglegesek. Hosszabb távon, 2028. július 1-jétől szintén változások várhatók. Egyik oldalról az Európai Unió szemszögéből szükség van a protekcionizmusra az e-kereskedelmi piacon, másik oldalról viszont a vásárlók érdekeit is figyelembe kell venni.