Ennyit drágult a bevásárlás a Lidl, a Penny és az Aldi üzleteiben
A legnagyobb magyarországi diszkontláncok népszerűsége hazai viszonylatban is kiemelkedő: a Lidl mintegy 1801,6 milliárd forintos forgalmával toronymagasan vezeti a kiskereskedelmi ranglistát, nagyjából harmadannyi üzlettel és feleannyi dolgozóval, mint a második helyezett Spar. A Penny 678,5 milliárd, az Aldi 644 milliárd forintos forgalommal a hatodik, illetve a hetedik helyen végzett, így a három legnépesebb diszkontlánc megkerülhetetlen szereplője a piacnak.
Október végén a közel 20 termékből álló fiktív fogyasztói kosár értéke 10 737 forint volt a Lidl, a Penny és az Aldi üzleteiben, szemben az egy hónappal korábbi 10 501 forinttal, ami 2,24 százalékos áremelkedésnek felel meg. A szeptemberi esést követően tehát ismét emelkedtek az árak, mértékük azonban nem érte el azt a szintet, amit a vásárlók komolyan megéreznének a pénztárcájukon: az árszínvonal inkább egy adott szinten stagnál, kisebb ingadozásokat mutatva. Az augusztusi 10 794 forinthoz viszonyítva a mostani szint gyakorlatilag minimális eltérést mutat.
A kosárban ezúttal több akciós termék is akadt, két tétel azonban kiemelkedett a mezőnyből. A trappista sajtok kilójának átlagára egy hónap alatt 16,03 százalékkal ugrott meg. A hazai tejágazat közel tíz hónapja tartó válsággal küzd: alacsony felvásárlási árak, emelkedő költségek és egyre erősebb importverseny terheli a szektort, a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket egyaránt. A nyerstej hazai átlagára több mint négyéves mélypontra süllyedt, miközben egyes feldolgozott tejtermékek átadási ára a 2022-es szintre esett vissza. A tej és tejtermékek importja soha nem látott magasságokat ért el: a joghurtok vagy a vaj mintegy 70 százalékos importszintjét mára a sajt is elérte, holott ez korábban 50 százalék körül mozgott. A szakemberek az árrésstop kivezetésének fontosságát is hangsúlyozzák, és azt, hogy az árrésstop eltörlése után lépésről lépésre vissza kell szerezni a polcokat az importtól. Az Európai Unió egységes piacán ugyanis az áruk szabadon áramlanak, így gyakorlatilag nincs eszköz a hazai piacra két euróval olcsóbban érkező német vagy lengyel félkemény sajtok feltartóztatására.
A kristálycukor kilója október végén átlagosan 6,1 százalékkal volt drágább, ami forintosítva a bevásárlás végösszegében észrevehetetlen eltérést jelent, a tendencia miatt azonban érdemes róla beszélni. Az elmúlt hetekben a nemzetközi cukorpiacon szűkült a kínálat, az Európai Unióban pedig drasztikusan romlott a cukorrépatermés. Az uniós cukortermelés az előző szezonhoz képest 18 százalékos visszaeséssel 13,4 millió tonnára csökkenhet, a zárókészletek pedig 3,06 millióról 2,32 millió tonnára mérséklődhetnek. A termeléscsökkenés mögött elsősorban időjárási szélsőségek állnak, ami növelheti az Európai Unió importfüggőségét, miközben az exportpotenciál drasztikusan szűkül Franciaország és Németország gyenge termése miatt. A fizikai piacon egyre többet adnak a cukorért, az áremelkedés október eleje óta tart, az elemzők rövidtávon 0,54 és 0,62 euró közötti árakkal kalkulálnak, ami átlagosan 212 forint/kilogrammos összeget jelent.
A 2,24 százalékos drágulás csak párszáz forinttal dobta meg a bevásárlásnál fizetendő végösszeget, így a vevőknek egyelőre nincs okuk az aggodalomra. Az előző év azonos időszakához képest ráadásul továbbra is lényegesen olcsóbb a bevásárlás: október végén az egy évvel korábbi állapothoz képest átlagosan 11,74 százalékkal került kevesebbe a kosár az üzletekben. A legfrissebb elérhető inflációs adat a felmérés készítésekor szeptemberre vonatkozott: a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, augusztushoz képest pedig 0,2 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek ára éves összevetésben 1,3 százalékkal csökkent – a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,6 százalékkal –, augusztusról szeptemberre pedig 0,1 százalékkal mérséklődött.