Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején
A nyugdíjemelési rendszer Magyarországon 2010. január 1-jével drámai változáson ment keresztül, amikor a korábbi modellt, amely a kereseteket is figyelembe vette, felszámolták. Ekkor a járadékemelés mértékét 50%-ban az inflációhoz, 50%-ban pedig a nettó országos bérek emelkedéséhez kötötték. Két évtizeddel később, 2026 júliusában, Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, végzett egy átfogó számítást azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjasok valóban jobban jártak-e az új, inflációkövető rendszerrel.
Az összehasonlítás alapján a helyzet siralmasnak bizonyult: a nyugdíjasok átlagosan 7 millió forintot vesztettek az Orbán-kormány intézkedései következtében. Az inflációkövető rendszer csupán a növekvő árak mérséklésére elegendő, de nem veszi figyelembe a modernizációval járó további költségeket. Például az internet használata már elengedhetetlen a hivatalos ügyek intézéséhez, azonban ezt a költséget a nyugdíjasok jövedelmébe eddig nem számolták bele, mégis növeli az anyagi terheiket.
Ennek eredményeként a múlt 15 évben jelentős szakadék alakult ki az átlagos nettó keresetek és az átlagos nyugdíjak között. Bár a 2021-től bevezetett 13. havi nyugdíj valamelyest enyhítette a helyzetet, az hosszú távú trendet, amely a nyugdíjasok helyzetét folyamatosan rontotta, nem tudta megfordítani. Ez a pénzügyi válság sok nyugdíjast sújtott, és a következmények messze túlmutatnak a számok statisztikai köntösén; emberek életét, megélhetését érinti, és rávilágít arra, milyen mértékben van szükség a nyugdíjasok érdekeinek védelmére a jövőbeni döntéshozatal során.