Metrók a világban: a föld alatti palotáktól a bohém lejárókig
A moszkvai Kijevszkaja egykor az orosz-ukrán barátságról szólt. A stockholmi T-Centralen kék-fehér óriásvirágos barlangra hasonlít. A párizsi metró bohém és sokféle. A világ metróhálózatai híven tükrözik az adott ország történelmi múltját, politikai nézeteit és az eszméket, amelyeket hirdetni kívántak.
Moszkvában a metró építésének ötlete már az 1870-es években felmerült, a londoni mintájára. Az első vonal terve a 20. század elején készült el, de elvetették a magas költségek és a lakóházak lebontása miatt. Az orosz ortodox egyház is ellenezte, mert zavarta volna a szent helyeket. Az I. világháború és a forradalom után a német Siemenst bízták meg a hálózat tervezésével, amely 1925-re készült el: 80 kilométer hosszú hálózat 86 állomással. Az első kocsik 1934. október 17-én indultak próbaútra.
A metró óvóhelyként is stratégiai jelentőségű volt. A II. világháborús német támadások idején a metróépítés sem állt le, mert az állomások propagandacélokat szolgáltak. A Kijevszkaja az orosz-ukrán barátságról szólt. A taskenti metró követte a központi stílust: gigantikus, csilláros márványpaloták épültek, bár az újabb állomások már visszafogottabbak.
A stockholmi metrót a világ legnagyobb művészeti kiállításának nevezik. Festmények, szobrok, mozaikok és domborművek díszítik. A T-Centralen kék-fehér óriásvirágos barlang. A Kungsträdgården eklektikus-historizáló stílusú művészeti-építészeti kiállítás a föld alatt. A Stadion állomás nyers sziklafalait égszínkékre festették, a peronok feletti boltíven szivárvány feszül. A művészek a kék éggel és a szivárvánnyal azt üzenték, hogy az égbolt odalent sincs messze.
A párizsi metró bohém és sokféle. Hector Guimard tervezte az 1900-as évek elején a mára ikonikussá vált metróbejáratokat és szecessziós épületeit. A franciák azonban soha nem szerették igazán a szecessziót. A háború után, a modernizmus hullámában Guimard számos alkotását megsemmisítették. Az általa tervezett 167 metrólejáróból mindössze 88 maradt meg. Hamarosan múzeum nyílik a méltatlanul elfeledett építész munkásságának tiszteletére.
A budapesti metró építésekor kezdetben nem a megalománia és az esztétikai szempontok érvényesültek. Átadása idején sokkal szebb és tisztább volt. A hajdani kivitelezők Moszkvában tanulták a technikát, de a munkálatok többször – politikai-társadalmi okok miatt – megakadtak, köztük 1956-ban is. A Közlekedési Építő Vállalatnak nagy tekintélye és kiemelt állami szerepe volt, saját művelődési háza pedig a Metró nevet kapta.