Megrázó ENSZ-jelentés az ukrajnai kínzásokról – Macron Európa védelmét erősítené
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala súlyos megállapításokat tett közzé az ukrajnai háborúban elkövetett szexuális erőszakról és kínzásokról. A dokumentált esetek 89 százalékát orosz hatóságokhoz, katonákhoz, börtönőrökhöz és biztonsági szolgálatokhoz kötötték.
A világszervezet a 2022. februári teljes körű invázió kezdetétől 2026. július végéig összesen 1004 szexuális erőszakos esetet dokumentált. Az áldozatok között civilek és hadifoglyok egyaránt vannak, a jelentés szerint a szexuális erőszakot kínzás, megfélemlítés és kényszerítés eszközeként is alkalmazták.
Danielle Bell, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője elmondta: az orosz erőkhöz köthető bűncselekmények legfiatalabb dokumentált áldozata egy négyéves kislány, a legidősebb egy 82 éves nő volt. A jelentés nemi erőszakról, csoportos nemi erőszakról, a nemi szervek bántalmazásáról és áramütések alkalmazásáról is beszámol.
Az ENSZ ukrán hatóságokhoz köthető eseteket is dokumentált, a vizsgált esetek 11 százalékát nekik tulajdonította. A szervezet mindkét felet arra szólította fel, hogy minden hiteles állítást haladéktalanul és pártatlanul vizsgáljon ki, és vonja felelősségre az elkövetőket.
Újabb halálos támadások Ukrajnában
Pénteken folytatódtak az orosz támadások. A közép-ukrajnai Zsitomir megyében egy polgári vállalat elleni csapásban két ember meghalt, ketten megsebesültek. Ugyanezt a vállalatot később újabb légicsapás érte, amelyben a helyi hatóságok szerint már nem sérült meg senki.
Harkiv megyében egy elővárosi személyvonatot ért dróntámadás. Az ukrán ügyészség közlése szerint egy 30 éves férfi meghalt, és legalább nyolcan megsebesültek. A vonat eleje kigyulladt, több sérült égési sebeket szenvedett.
Szlovjanszkban öt civil sebesült meg két csapás következtében. Odessza megyében polgári infrastruktúrát ért nagyszabású támadás, amelyben az előzetes adatok szerint hárman sérültek meg. Poltava megyében egy magánvállalat elleni csapásban további két ember sebesült meg.
Az ENSZ egy nappal korábbi összesítése szerint 2026 első nyolc hónapjában már több civil halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában, mint 2025 egészében. A szervezet augusztusban a kereskedelmi, élelmiszeripari és logisztikai létesítmények elleni támadások számának jelentős növekedését is dokumentálta.
Putyin online szavazott, Brüsszel bírálja a választást
Oroszországban parlamenti és regionális választásokat tartanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken online adta le szavazatát. A Központi Választási Bizottság szerint moszkvai idő szerint 14 óráig 10,41 százalékos volt a részvétel, délig pedig több mint kétmillióan voksoltak elektronikusan.
Ez az első orosz parlamenti választás az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta. A szavazást Oroszország az általa 2022-ben annektáltnak nyilvánított négy ukrajnai régió – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – megszállt területein is megrendezi. A választáson tíz párt szerepel, miután az orosz legfelsőbb bíróság törölte a háborút ellenző liberális Jabloko párt szövetségi listáját.
Az Európai Bizottság szóvivője pénteken azt mondta, hogy az uniós testület értékelése szerint a választás lebonyolítása az oroszországi demokrácia folytatódó leépítését tükrözi. Christian Wigand a jelöltek kizárását és az ellenzéki véleménynyilvánítás korlátozását is bírálta. Az EU közölte azt is, hogy nem ismeri el az Ukrajna megszállt területein rendezett szavazást és annak eredményét.
Macron az orosz hibrid támadások ellen készül
Franciaországban Emmanuel Macron az orosz hibrid fenyegetések erősödéséről beszélt. A francia elnök arra kérte kormányát, hogy dolgozzon ki védelmi tervet a kritikus infrastruktúrák és a védelmi ipar érzékeny létesítményeinek védelmére, különös tekintettel a drón- és kibertámadásokra. Macron szerint az orosz agresszió és az Európát érő fenyegetések jellege változik, ezért fokozott éberségre van szükség.
A francia elnök az energiaválságról is tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel és a 2027-es elnökválasztás jelöltjeivel. Jelezte azt is, hogy a következő hetekben G7-csúcstalálkozót kezdeményezne az energiahelyzetről, miközben az Európai Bizottságtól az európai gáztárolással kapcsolatos munka felgyorsítását kérné.