Sorsdöntő félidős választásokat tartottak az Egyesült Államokban
November 3-án félidős kongresszusi választásokat rendeztek az Egyesült Államokban, ahol mind a 435 képviselőházi hely, mind 33 szenátori szék sorsa eldőlt. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint este hatkor kezdtek bezárni Indiana és Kentucky államokban, az eredmények pedig szerda hajnaltól érkeznek.
Az első részeredmények Indianából és Kentuckyból
Indianában 8 százalékos feldolgozottság mellett kényelmesen vezetett a hivatalban lévő republikánus szenátor, Mark Messmer. Az állam 5. választókerületében ugyanakkor – amely Carmel és Noblesville városokat foglalja magába – 30 százalék körüli feldolgozottságnál a kihívó J.D. Ford 63,6 százalékkal vezetett a jelenlegi republikánus képviselő, Victoria Spartz 36,4 százalékával szemben. Kentuckyban a szenátusi versenyben Andy Barr republikánus jelölt állt az élen 69,7 százalékkal Charles Booker 28,6 százalékával szemben, kevesebb mint egy százalékos feldolgozottság mellett.
A választók többsége bízik a voksolás tisztaságában
Az NBC exit-pollja szerint a választók többsége úgy véli, hogy a félidős kongresszusi választásokat tisztességesen és pontosan bonyolították le. A megkérdezettek 71 százaléka bízik abban, hogy saját államában szabályosan zajlott a választás, országos szinten ez az arány 59 százalék. A választók 41 százaléka kevésbé bízik az országos választási folyamat tisztaságában és pontosságában. Alapvetően kevesen kérdőjelezik meg az eredmények megbízhatóságát: országosan a választók 13 százaléka, saját államában pedig 11 százaléka bizalmatlan kifejezetten a választási eredmények pontosságával szemben.
Jelentősen romlott a gazdaság megítélése
Az NBC exit-pollja szerint jelentősen romlott az amerikai választók gazdasági helyzetértékelése Donald Trump első elnöki ciklusához képest. Míg a 2018-as félidős választásokon a szavazók 68 százaléka kiválónak vagy jónak ítélte az amerikai gazdaság állapotát, idén már csak 25 százalék vélekedett így, háromnegyedük közepesnek vagy rossznak tartotta a helyzetet. A választók saját anyagi helyzetüket is kedvezőtlenebbül értékelték: nyolc évvel ezelőtt 85 százalékuk számolt be arról, hogy családja pénzügyi helyzete javult vagy változatlan maradt az előző két évben, idén viszont a választók 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy családja anyagi helyzete romlott vagy legfeljebb stagnált.
A megélhetési költségek emelkedése áll az elégedetlenség hátterében
A gazdasági elégedetlenség hátterében elsősorban a megélhetési költségek emelkedése áll. Az elmúlt egy évben a fogyasztói árak 3,7 százalékkal nőttek, miközben a bérek mindössze 3 százalékkal emelkedtek, így a fizetések vásárlóereje csökkent. Az amerikai családok 2025-ben átlagosan 1988 dollárral költöttek többet élelmiszerre és lakhatásra, mint egy évvel korábban. Az NBC szerint a választók jelentős része közvetlenül Donald Trump gazdaságpolitikáját teszi felelőssé a drágulásért: több mint 60 százalékuk szerint az elnök intézkedései hozzájárultak a szokatlanul magas árakhoz.