Sorsdöntő félidős választásokra ébred Amerika
Nagy napra ébred az Egyesült Államok: hosszú idő óta a legfontosabb félidős választásokat rendezik november 3-án, amely alapjaiban ingathatja meg Donald Trump hatalmát. Az eredmények magyar idő szerint szerda hajnalban érkezhetnek meg, az előzetes előrejelzések szerint azonban valós az esély arra, hogy a Republikánus Párt a kongresszus mindkét házában elveszíti a többségét, és közel 20 év után ismételten előfordulhat, hogy az ellenzékben lévő párt a képviselőházat és a szenátust is meg tudja fordítani.
A tét hatalmas: az alsóházban mind a 435 képviselői hely, valamint 33 szenátori szék keres új gazdát.
Kényelmes demokrata előny a felmérésekben
A RealClearPolling közvélemény-kutató összesített adatai szerint a félidős választásokon kényelmes demokrata előny látszik: a párt átlagosan 8,8 százalékpontos előnyben áll a republikánusokkal szemben, a két nagypárt várható szavazatainak megoszlása a szavazni tervezők körében 52,1, illetve 43,3 százalék.
Szintén árulkodó a Polymarket fogadási oldal állása, bár ezek nem reprezentatív adatok. A portál felhasználói a képviselőház elvesztését gyakorlatilag biztos tényként kezelik: a fogadások szerint 95 százalék az esélye annak, hogy demokrata többség lesz, míg az elnök pártjának sikerében mindössze 5 százalék bízik.
Még a republikánus fellegvárak is veszélyben
Néhány hónapja a Demokrata Párt berkeiben minden bizonnyal még álmodni sem mertek arról, hogy novemberben valós esély nyílhat a fordításra a felsőházban. Mostanra azonban olyannyira elbizonytalanodott a republikánus tábor, hogy a korábban évtizedekig megingathatatlan fellegvárak is veszélyben vannak, így az alaszkai szenátori szék sorsa is kérdéses.
Alaszka egyik szenátori széke évtizedek után demokrata kézbe kerülhet. A fogadóoldal számai is ezt mutatják: a felhasználók kötései alapján 72 százalék az esélye Mary Peltola győzelmének, míg a jelenleg is a szenátusban ülő republikánus Dan Sullivan újraválasztására csak 29 százalékos az odds.
47 vagy kevesebb?
A szenátusban várható eredmények alakulása még inkább beszédesnek tűnik a Republikánus Párt számára. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy melyik párt lesz többségben, a fogadások alapján így oszlottak meg az esélyek: Demokrata Párt 78 százalék, Republikánus Párt 24 százalék.
A republikánus szenátorok számát illetően a felhasználók többsége szerint a lehető legrosszabb forgatókönyv jöhet be, és 56 százalékos esélye van annak, hogy 47, vagy kevesebb lehet a párt által megtartott helyek száma a félidős voksolás után. Ez katasztrofális eredményt és páratlan összeomlást jelentene a jelenlegi 53 republikánus helyhez képest.
Kék hullám?
Úgy tűnik tehát, hogy november 3-án az Egyesült Államokra lecsaphat az úgynevezett „blue wave”, vagyis „kék hullám” – a kifejezés az elsöprő demokrata győzelemre utal, hiszen a párt színe hagyományosan a kék, szemben a republikánus vörössel.
Nate Silver választási elemző, a FiveThirtyEight előrejelző-oldal alapítója szintén jelentős demokrata fölényt lát a modelljében. E szerint a demokraták 95 százalékos eséllyel szerezhetik meg a képviselőházi, és 80 százalékos eséllyel a szenátusi többséget. Az előrejelzés átlagosan 25 új képviselőházi mandátummal számol a párt számára.
Különösen fontos, hogy Silver modellje szerint a Demokrata Párt annyira kedvező helyzetben várhatja a félidős szavazás kezdetét, hogy a közvélemény-kutatások mérsékelt tévedése mellett is megszerezheti a szenátusi többséget. Ez igazán figyelemre méltó annak fényében, hogy a Donald Trump nevével fémjelzett politikai korszakban a republikánusok több alkalommal is jobban szerepeltek a választásokon, mint amit a felmérések előzetesen jeleztek.
Szoros csaták, de demokrata vezetés
A New York Times és a Siena College utolsó közvélemény-kutatásai szerint mind a hét vizsgált, kiélezett szenátusi választási versenyben a demokrata jelölt vezet. Michiganben 11, Texasban pedig 7 százalékpontos az előnyük.
A további öt államban ugyanakkor a különbségek a felmérések hibahatárán belül maradnak: Maine-ben 6, Kansasben és Ohióban egyaránt 5, Alaszkában 2, Iowában pedig mindössze 1 százalékponttal vezetnek a demokraták, pedig a 2024-es elnökválasztáson Trump még hétből hat csatatérállamban nyerni tudott.
Még nincsen eldöntve semmi
A számok tehát magukért beszélnek, azonban az amerikai választásokat lejátszottnak tekinteni egészen addig nem lehet, amíg nem érkeznek magasabb feldolgozottságú eredmények. Elég csak visszaemlékezni arra, hogy 2016-ban nemcsak az előrejelzések, hanem az első exit-pollok is Hillary Clinton győzelmét mutatták, Donald Trump mégis fordítani tudott, miután a vártnál jobban szerepelt több olyan államban is, amelyek előzetesen egyik párt bázisához sem tartoztak, továbbá végül nyert például Pennsylvaniában is – pedig az állam előzetesen egyértelműen a demokratákhoz húzott.
A meccs tehát nem ért véget, mielőtt elkezdődött volna, azonban a Demokrata Párt nem ok nélkül lehet optimista előzetesen.