Macron: szégyenletes színjáték folyik Gázában
Emmanuel Macron francia elnök élesen bírálta a Gázai övezetre vonatkozó békefolyamatot az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris ülésén New Yorkban. Felszólalásában kijelentette, hogy egyetlen humanitárius folyosót sem nyitottak meg, és úgy fogalmazott, hogy az, ami Gázában történik, olyan látványosság, amely miatt mindenkinek szégyenkeznie kellene.
„Egyesek egy látszatbékével dicsekednek. De ez a béke egy pillanatra sem nyitotta meg a humanitárius folyosókat. Vajon tétlenül kell-e néznünk ezt a mindannyiunk számára szégyenletes színjátékot? Semmiképpen sem” – jelentette ki a francia elnök.
Macron szót emelt a telepesek okozta fokozódó erőszak ellen Ciszjordániában, valamint az ottani izraeli telepek építését is bírálta. Kijelentette, hogy ez megfosztja a palesztin népet a törvényes jogától a létezéshez. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Párizs elismeri Izrael jogát ahhoz, hogy megteremtse a szükséges feltételeket biztonságos létezéséhez.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy „végzetes hibát követnek el azok, akik azt állítják, hogy Izrael biztonsága az összes szomszédja szuverenitásának megsértésétől függ”, mivel egy ilyen politika igazából aláássa Izrael jövőbeli biztonságát.
A francia elnök beszédében a mesterséges intelligencia fejlesztésének kérdésére is kitért, és nagyobb függetlenséget sürgetett az Egyesült Államoktól és Kínától. Ennek kapcsán „a függetlenek koalíciójáról” beszélt, vagyis szerinte azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak függőségi viszonyba kerülni a két nagyhatalomtól az MI-fejlesztés tekintetében, együtt kellene működniük egy saját MI kifejlesztésére.
Macron szerint ezeknek az országoknak egyesíteniük kellene a számítási kapacitásokat és az állami beruházásokat egy olyan korszerű, nyílt forráskódú MI-modell kifejlesztése érdekében, amelynek forráskódja nyilvánosan hozzáférhető lenne, majd közösen ezt használnák. „Nem szabad másoktól függenünk” – emelte ki.
Hozzátette, hogy a számos válság és az erősebb jogának visszatérése ellenére sem szabad engedni. „A kérdés, amely nagyon egyszerű módon felmerül előttünk, az, hogy ebben a természeti állapotban, vagyis a dzsungel törvényének egyfajta visszatérésével akarunk-e élni, vagy egy civilizált nemzetközi társadalomban” – mutatott rá. Feladatunk az, hogy szilárdan az ENSZ oldalán álljunk, hogy közösen dönthessünk a közjóról – tette hozzá.
Jordániai király: Izrael terjeszkedése veszélyt jelent a térségre
II. Abdalláh jordániai király az ENSZ-közgyűlésben arról beszélt, hogy Izraelnek a Gázai övezetben, a megszállt Ciszjordániában és Szíria déli részén folytatott terjeszkedési politikája továbbra is fenyegetést jelent a régióra nézve.
„Izrael lépésről lépésre, kiszámítottan teszteli, meddig mehet el, és minden alkalommal, amikor a nemzetközi közösség elfordítja a fejét, azt látja, hogy megint messzebbre mehet, átlépheti a határokat és a nemzetközi jogot” – fogalmazott.
Az uralkodó beszédében a zsidó telepesek palesztinokat érő támadásaira is felhívta a figyelmet, illetve azt vetette Izrael szemére, hogy el akarja űzni a Ciszjordániában élő palesztinokat.
„Ideje észrevenni, mi is folyik ott a valóságban: ha a nyelvet megtisztítják, a cselekedeteket is normalizálják: a palesztin házak lerombolása az illegális telepek bővítése érdekében nem jogérvényesítés, hanem erőszakos kitelepítés. Megszállt területek kisajátítása nem földtulajdoni regisztráció, hanem de facto annexió” – szögezte le, hozzátéve, hogy a kényszerű kitelepítés háborús bűncselekménynek minősül.
A király kiállt a kétállami megoldás mellett, hangsúlyozva, hogy az erről szóló oslói palesztin-izraeli megállapodás óta „a térkép darabról darabra, telepről telepre változott”, és azzal vádolta Izraelt, hogy lehetetlenné akarja tenni a palesztin állam megalapítását.
Beszédében hamisnak nevezte azt az állítást, amely szerint az arab világ sosem akarta igazán a békét, példaként említve a 2002-es arab békekezdeményezést, amelyhez 57 arab és iszlám állam, köztük Irán is csatlakozott.
Hangsúlyozta, hogy Jordánia nem adja fel elkötelezettségét az igazságos béke felé, és ennek érdekében szorosabbra fűzi kapcsolatait a térség államaival, felveszi a harcot a terrorizmussal és a kábítószer-kereskedelemmel.
„A katonai erő nem hozhat valódi megoldást, nem adhat enni az éhezőnek, nem segít a menekültek visszatérésében, nem építi a békét, ahogy nem tudja meggyógyítani a bolygót, nincs ellenszere a tömeges bevándorlásra és nem ellenőrizheti a technológiai fejlődést sem; mindehhez legitimitással rendelkező intézmények szükségesek” – szögezte le II. Abdalláh.