Ráléphet a gázra Putyin Ukrajnában a „nagy győzelem” után
Bebetonozták Vlagyimir Putyin hatalmát és megerősítették a háborús politikáját a vasárnapi parlamenti és regionális választások Oroszországban. A választásokon a háborúellenes politikai erők el sem indulhattak, az egyetlen kivétel a liberális Jabloko lehetett volna, de augusztusban a párt országos listáját törölte az orosz legfelsőbb bíróság.
A kormányzó Egyesült Oroszország hivatalosan a voksok mintegy 58 százalékát szerezte meg, ezzel 8 százalékponttal növelte támogatottságát a 2021-es választáshoz képest. A kormánypárt a 225 egyéni választókörzet közül 208-ban győzött, és rekordszámú, 355 mandátumot szerzett a 450 fős alsóházban, szemben az eddigi 310-zel. A kommunista párt 13,8, a liberális demokraták 9, az Új Emberek 8 százalékot kaptak, míg az Igazságos Oroszországért párt 5,1 százalékkal éppenhogy bekerült a parlamentbe.
A részvételi arány hivatalosan 59,3 százalék volt, jóval nagyobb, mint az előző két választáson, amikor a szavazók 51,7, illetve 47,9 százaléka járult az urnákhoz.
A Kreml a választási eredményben a saját politikája igazolását látja. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a mutatók azt jelzik, hogy a társadalom a legnagyobb mértékben megerősítette az államfőt.
Az eredmény azonban komoly kérdéseket vet fel. A független orosz lap szerint választási csalások történtek, és az Egyesült Oroszország valójában csak mintegy 34 százalékot kapott. Az azonosított orosz halálos áldozatok száma már meghaladja a negyedmilliót, az elmúlt hónapok tömeges ukrán dróntámadásai pedig nemcsak a határmenti területeket és az energetikai-ipari létesítményeket, hanem a belső területeket és a polgári lakosságot is elérik. A választás napján rekordszámú, 1600 drón támadta Moszkvát, amelyek eltalálták az orosz főváros legnagyobb olajfinomítóját, és egy panelépület több lakását is elpusztították. Az olajfinomítókat érő rendszeres dróntámadások mellett a nyugati szankciók is komoly károkat okoznak az orosz gazdaságnak, számos esetben széleskörű benzinhiány alakult ki.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai elemző szerint a választás Putyinnak magabiztosságot hoz, és Oroszország a következő 10-12 hónapban el akarja dönteni a háborút. Ehhez a jelenleginél nagyobb emberi erőforrásokra van szükség, szerinte Putyin 300-400 ezer főt fog mozgósítani, Észak-Korea pedig néhány tízezer fős támogatást fog adni. Ukrajnának egy nagyon kemény egy évre kell felkészülnie, és emberi erőforrások terén aligha tud majd lépést tartani Oroszországgal.
Demkó Attila biztonságpolitikai elemző ugyanakkor arra utalt, hogy nem lehet érdemi következtetéseket levonni a választásból, mivel kizárták az egyetlen ellenzékinek nevezhető pártot, a Jablokót, és az eredményt úgy manipulálják, ahogy akarják, különösen az elektronikus szavazás miatt.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője óvatosabban fogalmaz: a választások tisztaságát rendkívül nehéz függetlenül ellenőrizni, az eredmények nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a társadalmi támogatottság valós szintjét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hivatalos kommunikáció középpontjába a geopolitikai küzdelmek és az ukrajnai háború került, a választási kampány egyik fő üzenete pedig Oroszország megerősödése volt. Az orosz gazdaság helyzete ugyanakkor egyre nehezebb, a háború költségei is egyre nagyobb terhet jelentenek az állam számára.