Lassuló béremelkedés, élénkülő beruházások – merre tart a magyar gazdaság 2030-ig?
A magyar gazdaság kilépett a stagnálásból, hosszabb távon azonban mérsékelt, átlagosan 2,5 százalék körüli növekedés várható – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató előrejelzése szerint a következő években a beruházások végre érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont lassulhat.
Bank Dénes, a GKI igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e növekedés 2026-ban, hanem az, hogy mi teszi fenntarthatóvá és dinamikussá 2030-ig. A 2023 és 2025 közötti időszakban mindössze 0,4 százalékkal bővült a magyar gazdaság, idén az első félévben azonban már 1,7 százalékos növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal az egy évvel korábbihoz képest. Az év egészére a GKI 1,4 százalékos GDP-növekedést vár, ami elmarad az első féléves lendülettől.
A gazdaságot továbbra is a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások húzzák, de az első félévben már az ipar is hozzájárult a növekedéshez, míg a mezőgazdaság visszahúzta a teljesítményt. A Magyar Nemzeti Bank elsősorban az agrárium gyenge eredményeire hivatkozva rontotta előrejelzését: idén 1,8, jövőre 2,9, 2028-ban pedig 2,8 százalékos növekedést valószínűsít.
A beruházások hosszú évek óta tartó visszafogottsága után fordulat közeledtét jelzi, hogy jövőtől – nagyrészt az európai uniós források megérkezésének köszönhetően – érdemi növekedés indulhat. A GKI igazgatója ugyanakkor csak lassú stabilizálódásra számít, mivel a külső kereslet továbbra sem élénkült meg. A kivitel idén 2,1 százalékkal, az import 6,6 százalékkal nőhet, a külkereskedelmi többlet pedig 2026-ban is megmarad.
A lakossági fogyasztást az elmúlt két év jelentős reálbérnövekedése – 2024-ben 9 százalék feletti, 2025-ben 4 százalék feletti bővülés –, valamint az áprilisi választásokhoz köthető költségvetési transzferek fűtötték. Ezek a hatások mérséklődnek, a reálbéremelkedés üteme a következő években 2-3 százalék közé lassulhat. Ezzel párhuzamosan a beruházások végre talpra állhatnak: idén még 2 százalékos visszaesés várható, 2027 és 2030 között viszont átlagosan évi 3,9 százalékos bővülés valószínű.
Hosszabb távon, 2030-ig a GKI szerint minden húzóágazat növekedhet, de egyik sem kiemelkedő mértékben. A skála egyik végén az aszálytól és a klímaváltozástól sújtott mezőgazdaság áll 1,3 százalékos bővüléssel, a másikon a várhatóan 4 százalékkal növekvő infokommunikációs szektor. Az ipar évi 3 százalék körüli bővülése mellett az autóipari kitettség némiképp enyhülhet. A munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4,3 százalékról 3,4 százalékra csökkenhet 2030-ra, részben a demográfiai válság miatt évente 1 százalékkal mérséklődő foglalkoztatottság következtében.
Az infláció emelkedhet: a 2026-ra várt 1,9 százalékos áremelkedési ütem 2027 és 2030 között éves átlagban 2,7 százalékon alakulhat. A forint gyengülhet, az euró árfolyama a 380 forint körüli szintek felé mozdulhat el.
A legnagyobb kockázatot a költségvetés jelenti. Az Európai Unió módszertana szerinti ESA-hiány idén a GDP 7,5 százaléka lehet, amelyet a maastrichti kritériumoknak megfelelően 3 százalékra kellene szorítani. Az államadósság 2026-ban a GDP 77,5 százalékán alakulhat, a cél 2030-ra a 73,5 százalékos arány elérése. Ehhez a bevételi oldal növelése mellett a kiadásokat is vissza kell fogni.
A GKI hosszabb távon kevésbé optimista, mint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, amelynek parlamenti államtitkára 3-4 százalék közötti növekedési ütemet tűzött ki célul. A gazdaságkutató szerint a realitás inkább a 2,5 százalék körüli átlagos növekedés 2027 és 2030 között, amelyhez három feltételnek kell teljesülnie: a beruházási fordulatnak, a fiskális hitelességnek és a termelékenység növekedésének.