A forintot is magával ránthatja az energiaválság
A 100 dollár feletti olajár, a megugró európai gázárak és a közel-keleti konfliktus újabb eszkalációja ismét előtérbe helyezte Európa energiabiztonságát. Magyarország számára jelenleg nem az olaj- vagy gázhiány a legnagyobb kockázat, hanem az, hogyan épülnek be a magasabb energiaárak a külkereskedelmi mérlegbe, az inflációba, a forint árfolyamába és a vállalatok költségeibe.
A jemeni harcok szeptemberi kiújulása ismét a Báb el-Mandeb-szorosra irányította a figyelmet. A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl közötti szűkület a világ egyik fontos tengeri kereskedelmi útvonala, a kockázatokat pedig növeli, hogy a Hormuzi-szoros hajóforgalma is jelentősen visszaesett. Magyarország energiaellátása ugyanakkor nem függ közvetlenül a Báb el-Mandebtől, az importban továbbra is meghatározó a vezetékes szállítás.
Az olaj globális piacon forog, így a közel-keleti szállítási útvonalak zavarai a világpiaci árakon, a fuvarozási és biztosítási költségeken keresztül akkor is megjelennek, ha a hozzánk érkező energiahordozók más útvonalon jutnak el az országba. A Brent ára szeptember közepén 108 dollár körül mozgott hordónként, a holland TTF jegyzése pedig megközelítette a 84 euró/MWh-t, ami egy hónap alatt mintegy 30 százalékos emelkedést jelent.
A magyar gáztárolók szeptember közepén 72,6 százalékos töltöttségen álltak, meghaladva a 68,7 százalékos uniós átlagot. A hazai gazdaság sebezhetősége ezért elsősorban nem az ellátásbiztonságban, hanem az energia árában keresendő. Magyarország energiaigényének jelentős részét importból fedezi, gazdasága pedig az uniós átlagnál jóval energiaintenzívebb.
A GDP a második negyedévben éves alapon 1,7 százalékkal nőtt. Az MNB júniusi prognózisa 2026-ra 2,0, 2027-re pedig 3,0 százalékos növekedéssel számolt, ám az előrejelzés a jelenleginél lényegesen alacsonyabb energiaárakból indult ki: 2027-re 74,3 dolláros átlagos olajár és 34,4 euró/MWh gázár szerepelt benne.
Ha a mostani energiasokk több hónapon keresztül fennmarad, az lefelé mutató kockázatot jelenthet a 2027-es növekedésre. Csökkentheti a háztartások elkölthető jövedelmét, szűkítheti a vállalati árréseket és beruházásokat, valamint ronthatja a magyar exportőrök versenyképességét.
Az EUR/HUF szeptember közepén 365 körül mozgott, vagyis a magyar deviza a közel-keleti konfliktus és az energiaárak emelkedése ellenére stabil maradt. A vállalatok számára azonban elsősorban az számít, hogy a dollárban jegyzett olaj és az euróban meghatározott gázár mekkora költséget jelent forintban. Ha a nyersanyag ára emelkedik és ezzel egy időben a forint is gyengül, a két hatás összeadódik.
„A magyar vállalatok számára a legfontosabb kockázat az energiaár és a devizaárfolyam együttes mozgása. Egy cég költségeinek egy része dollárhoz, más része euróhoz kötődhet, a béreket pedig forintban fizeti. Ilyen környezetben az árfolyam gyakorlatilag az energiaköltség részévé válik” – mondta Eduard Kusala, az AKCENTA magyar piacért felelős értékesítési igazgatója.
Az augusztusi infláció mindössze 1,3 százalék volt, a jegybank pedig 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. A szeptemberi energiaár-emelkedés azonban még nem jelent meg a fogyasztói árakban. Ha a magasabb olaj- és gázárak tartósnak bizonyulnak, idővel növelhetik az inflációt, egy esetleges forintgyengülés pedig tovább erősíthetné ezt a hatást. Ez lassíthatja a kamatcsökkentési ciklust.
A kérdés ősszel különösen aktuális, hiszen számos magyar vállalat most készíti 2027-es üzleti tervét. Ehhez energiaárakkal, szállítási és finanszírozási költségekkel, valamint EUR/HUF és USD/HUF tervezési árfolyamokkal is számolniuk kell. A legnagyobb kitettség azoknál a cégeknél jelentkezhet, ahol egyszerre van jelen az energia- vagy nyersanyagár, a devizaárfolyam és a finanszírozás kockázata.
„A 2027-es költségvetés készítésekor a vállalatoknak érdemes több árfolyam- és energiapiaci forgatókönyvvel számolniuk. Nem az a cél, hogy pontosan eltalálják, hol lesz fél év múlva az EUR/HUF vagy az USD/HUF, hanem hogy lássák, különböző piaci helyzetek hogyan hatnak az árrésükre és a cash flow-jukra” – fejtette ki Eduard Kusala.
A jelenlegi helyzet egyelőre nem hasonlítható a 2022-es energiaválsághoz. A magyar gáztárolók töltöttsége megfelelő, az ország fizikai energiaellátása nem függ közvetlenül a Báb el-Mandebtől, a forint stabil, az infláció pedig jóval alacsonyabb a három-négy évvel ezelőtti szinteknél. A döntő tényező ezért az lehet, mennyi ideig maradnak magasak az energiaárak. Ha a 100 dollár feletti olaj és a jelenlegihez közeli európai gázár hónapokon át fennmarad, a hatás fokozatosan megjelenhet a külkereskedelmi mérlegben, az inflációban, a forint árfolyamában és a kamatokban, végül pedig a gazdasági növekedésben, illetve a vállalatok 2027-es költségvetésében is.