Nem változtatott az alapkamaton az MNB, de 25 év után csökkentette a középtávú inflációs célt
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem módosította a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, ugyanakkor több jelentős változtatást is bejelentett a monetáris politikai keretrendszerben – számolt be róla a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.
A kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök közölte, hogy a Monetáris Tanács 2,5 százalékra csökkentette a középtávú inflációs célt, amely 2028. január 1-jén lép életbe. Az inflációs célkövető rendszer 2001-es bevezetése óta 3 százalék volt a jegybank inflációs célja, így erre negyed évszázada nem volt példa. Varga Mihály hozzátette, a lépés segíti az év eleji átárazások tervezhetőségét és kellő felkészülési időt is biztosít.
A jegybankelnök azt is bejelentette, hogy 2027-től évente csak nyolc kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács a korábbi tizenkettő helyett, ami robusztusabb értékelésre és a beérkező adatok mélyebb megvitatására ad lehetőséget.
Az alapkamat változatlan, óvatos monetáris politika indokolt
Az MNB nem változtatott sem az 5,50 százalékos alapkamaton, sem a kamatfolyosó két szélén. A jegybank az elmúlt három hónapban egy „mini” kamatcsökkentési cikluson van túl, most azonban Varga Mihály szerint indokolt az óvatos monetáris politikai megközelítés, elsősorban az energiaárak megemelkedése miatt. A következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten fognak dönteni az alapkamatról.
A jegybankelnök tájékoztatása szerint a gázolaj ára nemcsak a kőolaj világpiaci árának emelkedése, hanem a finomítói költségek növekedése miatt is jelentősen nőtt, ez pedig bizonytalanságot okoz és inflációs kockázattal jár. Varga Mihály arról is beszélt, hogy a nemzetközi hozamkörnyezet másfél évtizedes csúcson van és tovább emelkedik, ez pedig nemcsak az amerikai és az európai jegybankra igaz, hanem a cseh és a lengyel jegybankra is, ahol szintén a kamatpálya emelkedésére számít a piac.
A forint árfolyamáról azt mondta, hogy az még mindig erős, de kiemelte a nemzeti fizetőeszköz volatilitását. Örömét fejezte ki viszont amiatt, hogy a magyar kockázati felár alacsonyabb, mint Lengyelországban, és ez a felár még a német tízéves állampapírokhoz képest is csökkent. „Ez segíti az államadósság finanszírozását” – hangsúlyozta Varga Mihály.
Csökkent az inflációs előrejelzés, az aszály rontotta a növekedési kilátásokat
A jegybank kedden délután közzétette a szeptemberi Inflációs Jelentés alapjául szolgáló pénzromlási és növekedési előrejelzéseit. Varga Mihály azt mondta, az idei évre továbbra is 1,8 százalékos, jövőre azonban már 3,1 százalékos fogyasztóiár-indexszel számolnak. Hozzátette, hogy a lakosság inflációs érzékelése és az egyéves pénzromlási várakozása is csökkent.
A jegybankelnök azt is közölte, hogy az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzést az aszály miatt lefelé módosították: 2026-ra 1,8, 2027-re 2,9, 2028-ra pedig 2,8 százalékos bővülést várnak. Megjegyezte, hogy az építőipari termelés júliusi volumenindexe mínusz 11,7 százalék volt, de az uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak.
Szóba került a Növekedési Kötvényprogram és a Bloomberg-szivárogtatás is
Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e a 2,5 százalékos középtávú inflációs cél további csökkentése, Varga Mihály azt válaszolta, erről most korai lenne beszélni, hiszen a 2,5 százalékos cél is csak 2028 elején lép életbe. A keretrendszer későbbi felülvizsgálata keretében vissza fognak térni a kérdésre, a fejleményekről pedig folyamatosan tájékoztatják a kormányt.
A Növekedési Kötvényprogram és a Start Garancia Zrt. révén kihelyezett hitelek kockázatosságáról szóló kérdésre a jegybankelnök közölte, hogy a programot folyamatosan monitorozzák, arra a jegybank céltartalékot képzett, és ezt fogják tenni a jövőben is. Hozzáfűzte, nagyságrendileg 1500 milliárd forintos állományról van szó, amelyet a jegybank figyelemmel követ. Megjegyezte, hogy piaci, kormányzati és hitelminősítői döntések szintén befolyásolják a kockázati megítélést.
Szintén kérdés volt, hol tart a Bloombergnek történt szivárogtatás kivizsgálása. Ismert, hogy a portál szeptember elején úgy értesült, a keddi döntés kamattartás lesz, egyúttal csökkentik a középtávú inflációs célt – ez az értesülés pedig valósnak bizonyult. Varga Mihály azt felelte, ezek szenzitív információk voltak, így „alapvető kötelesség” a belső vizsgálat. Felvetette: vajon cél volt-e egy hírportálon keresztül történő befolyásolás? Az elnök meg is válaszolta a saját maga által felvetett kérdést: erről nincs szó, csupán véletlen egybeesésről beszélhetünk. Közölte, a belső vizsgálatot lefolytatták, az adatszivárgásban érintett személyi kört beazonosították, ennyit kíván a nyilvánosság tudomására hozni.