A bolgár borváros, amely egy magyar költőt is megihletett
Rózsaolajillat, színes házacskák, macskaköves utca, szüreti mulatság a hegyen, gasztrorandevú és street art – ezt nyújtja ma Plovdiv, Bulgária második legnagyobb városa. A balkáni ország nem csak a Napospartból áll: izgalmas történelmi emlékekre és kiváló borokra lelhetünk itt.
Az Európai Unió legszegényebb országai közé sorolt Bulgária az utóbbi évtizedekben, a rendszerváltás utáni népvándorlással elveszítette lakosságának csaknem harmadát. Mindeközben látványos fejlődést ért el a turizmusban, és felvirágzott a kulturális élete is.
A város egy magyar költőt is megihletett: Nagy László Levél a plovdivi vásárról című versében örökítette meg a városba érkezés élményét. A költő kétéves bolgár ösztöndíjat kapott, hogy megtanulja a nyelvet és fordítson belőle. 1976-ban Szmoljan városa díszpolgárává választotta, halála után pedig emlékmúzeumot avattak tiszteletére.
Plovdiv ma nem is hasonlít a szocialista éra vásárvárosára. A világ hatodik, legrégebben lakott településébe őszi szüret táján különösen érdemes ellátogatni, Bulgária ugyanis rangos, ősi borbirodalom.
A szüreti hagyományok és az őszi betakarítás rítusai mélyen gyökereznek az itteni kultúrában. A bortermelés története egészen az ókori trákokig nyúlik vissza, így az őszi szüret nem egyszerű mezőgazdasági munka, hanem rituálékkal teli ünnep. Bár a korai szőlőfajtákat már augusztus végén kezdik leszedni, a hivatalos, hagyományos szüreti szezon szeptember 14-én, Krastovden (Kereszt-nap) ünnepén veszi kezdetét. A népi hiedelem szerint ekkor fordul meg a Nap az ősz felé, a nappalok hűvösebbé válnak, és a szőlő cukortartalma kezdi elérni az ideális szintet. A szüret egészen október közepéig tart, amikor a későn érő, őshonos bolgár kékszőlőt, a Mavrudot szedik le.
A régi hagyományok és rituálék a szőlőművelés dicséretét zengik. A szüret első reggelén a nők leszedik az első kosár szőlőt, amit elvisznek a templomba, hogy a pap megáldja – csak ezután kezdődhet a több napig tartó munka. A szőlőt hagyományosan a nők szedik, míg a nehéz puttonyokat a férfiak cipelik, és a hordókkal is ők bánnak. A tempót közös, többszólamú népdalok éneklésével segítik, a fiatal lányok pedig mezítláb tapossák a szőlőt nagy kádakban, hogy aztán mindenki kortyolhasson a friss mustból. Sok borvidéken az utolsó tőkéken rajta hagynak néhány fürtöt: ez a madarak és Isten jussa, amely a következő év bőséges termését hivatott biztosítani. A szüret végén a gazda ünnepi vacsorával vendégeli meg a segítőket, az asztalról elmaradhatatlan a kereszttel díszített Krastovdeni kenyér, gyakran tálalnak kavarmát, friss sopszka salátát és banicát.
Mindez ma már nem csupán falusi szokás, hanem turisztikai attrakció is: a bolgár vendégcsalogatók fontos programjai közé tartoznak az őszi nyitott pincék, a szüreti felvonulások és a gasztronómiai rendezvények. A tömeg- és buliturizmus azonban egyelőre elkerüli a vidéket.
Bulgária bortermelő vidékeit az Európai Unió hivatalosan két nagy földrajzi területre osztja: a Dunai síkságra és a Trák alföldre. A főbb fajták közé tartozik a fűszeres, könnyed helyi vörös, a Gamza, a Muscat Ottonel, a Chardonnay, a Sauvignon Blanc, valamint a Cabernet Sauvignon és a Merlot. Pleven városában látogatható az ország egyetlen föld alatti bormúzeuma. A szőlőültetvények mintegy 30 százaléka a Fekete-tenger partvidékén található, ahol a tenger közelsége miatt hosszú és enyhe az ősz, ami kiváló feltételeket biztosít a fehér szőlőfajták cukrosodásához. A Misket Chervenből rózsaszínes, illatos fehérbor készül, és itt található a fehérborok és pezsgők fellegvára is. A legkedveltebb bortúrák Plovdiv és Melnik köré csoportosulnak.
Magyarországon a prémium bolgár borokat kevesen ismerik, bár több specializált online vinotéka és szaküzlet kínálatában szerepelnek, és újabban rendszeresen szerveznek exkluzív bolgár borvacsorákat budapesti luxusszállodákban. Online beszerezhető a Churchill kedvenceként ismert szőlőből készült AplauZ Melnik 55 Reserve, valamint a gyümölcsös Mavrud Bergulé vörösbor is.
A turizmus egyre jelentősebb szeletet követel magának a GDP-ből. Az euró bevezetése kettős hatást gyakorolt: míg a nyugati utazóknak kényelmesebb lett a tervezés, az ország olcsó imázsa eltűnhet. Az euróövezeti tagság ugyanakkor ösztönzi a turisztikai beruházásokat és a szállodafejlesztéseket, a bolgár turisztikai szektor újabb célja pedig a minőségi szolgáltatások és a kulturális turizmus irányába való elmozdulás.
A szőlő-, gyümölcs- és rózsatermő terület vonzó volt a rómaiak, a hunok, a bizánciak, a szlávok és az Oszmán Birodalom számára is. A régmúlt évszázadokról tanúskodnak a város ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája.