A szfinx és a hattyú – az osztrák ékszeripar büszkeségei
Ausztria nemcsak tájairól és zenei örökségéről híres, hanem arról is, miként lehet a finom kézművességet globális luxusmárkává formálni. A Freywille szárnyas szfinxe és a Swarovski elegáns hattyúja mögött évszázados innováció, művészi alázat és páratlan üzleti érzék áll.
A Freywille immár 75 éve teremt saját vizuális univerzumot maga körül. Michaela Frey iparművész 1951-ben alapította manufaktúráját, amely kezdetben osztrák népművészeti motívumokkal és tűzzománc tárgyakkal foglalkozott. A bécsi Mariahilf negyedben készített népies, szecessziós motívumokkal díszített tűzzománc tárgyakat – eleinte ékszerdobozkákat, virágos nyelű fésűket. Mivel férje brit volt, Michaela sok időt töltött Angliában, így a londoni Harrods luxusáruház hamar leadta az első rendelést, ezúttal már kifejezetten ékszerekre. A hatvanas és hetvenes években olyan neves divatházaknak és áruházaknak készítettek karkötőket, gyűrűket, medálokat, később kendőket és egyéb női kiegészítőket, mint az Yves Saint Laurent vagy a Hermès.
Később Friedrich Wille vette át a cégvezetést, felesége, Simone Grünberger-Wille pedig meghatározta a márka új művészeti irányvonalát. Ekkor születtek meg a híres képzőművészeti kollekciók, amelyek tisztelgésként értelmezhetők Monet, Klimt és Hundertwasser munkássága előtt. Ezzel párhuzamosan bevezették a 18 karátos aranyat és briliánsokat is tartalmazó finomékszer-vonalat. A 2010-es évektől többek között Van Gogh, Botticelli, Frida Kahlo és Alphonse Mucha világa által inspirált kollekciókkal bővült a kínálat.
A márka alapgondolata, hogy az ékszerek nem egyszerű díszek, hanem önálló műtárgyak. A cég emblémája, a szárnyas szfinx, az ősi egyiptomi és krétai kultúrában a mindent látó megfigyelő szimbóluma volt. Az árakat nem elsősorban az alapanyag, hanem a ráfordított idő határozza meg: egyetlen darab akár 80–100 kézműves munkafolyamaton megy keresztül. A 24 karátos aranyporral és palládiummal gazdagított felületek mögött hosszú, precíz folyamat áll. Egy új kollekció megszületését komoly művészeti kutatás, kézi vázlatok, színkísérletek és engedélyeztetés előzi meg; a tervezők akár két éven át is dolgoznak egy-egy témán. A tűzzománcot 800 fokon megolvasztják, majd négy rétegben felviszik a fémalapra. Mivel a tűzzománc érzékeny anyag, ezek az ékszerek elsősorban alkalmi, ünnepi kiegészítők. Magyarországon 2002-ben nyílt meg az első üzletük, Budapestet a közös történelmi és kulturális örökség, különösen a szecesszió teszi kedvelt célponttá.
A másik leghíresebb osztrák ékszermárka a Swarovski. Daniel Swarovski 1862-ben született Csehországban, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb üveg- és kristályüveg-csiszoló gyára működött. Egy bécsi kiállítás hatására, 21 évesen határozta el, hogy forradalmasítja a szakmát. Sigmund Schuckert és Thomas Edison technikai újításai adták az ihletet egy automata kristályvágó gép kifejlesztéséhez, amelynek eljárását 1892-ben sikerült szabadalmaztatnia. A ma ismert vállalat elődjét 1895-ben alapította meg sógorával, Franz Weisszel és Armand Kosmannal; a cég mindmáig családi tulajdonban van.
A Swarovski ma már a világ egyik leghíresebb turisztikai látványossága is – saját múzeummal, boltokkal és éttermekkel. Az Innsbruck melletti wattensi látogatóközpont jelképe egy földből kiemelkedő, fűvel borított óriásfej, kristályszemekkel. A cég emblémája a hattyú sziluettje, a tisztaság és az elegancia szimbóluma. A márka jellegzetes színe az ezüsttel kombinált éjkék, valamint a „Swarovski-piros”. Az Aurora Borealis hatású kristályt a Dior divatházzal közösen fejlesztették ki az 1950-es években. Évente két fő kollekciót terveznek, amelyek klasszikus és extravagáns ékszereket, táskákat és órákat is tartalmaznak. Üzleteik a világ szinte minden fővárosában jelen vannak, Magyarországon is.