Magyar Péter dupla minimálbért ígért, a dolgozók pedig most kérik, amire szavaztak
Magyar Péter még a kormányzás átvétele előtt azt ígérte, hogy a Tisza-kormány 2027-ben a három évvel korábbinak a duplájára emeli a minimálbért. Jelenleg az Orbán-kormány által tervezett 14 százalékos emelés is esélytelennek tűnik, és az is kérdéses, hogy a legkisebb fizetés eléri-e az átlagkereset felét.
A munkáltatók két hónappal az év vége előtt is ragaszkodnak a bruttó 4 százalékos minimálbér-emelési javaslatukhoz, a szakszervezetek pedig kitartanak a 14 százalék mellett – mondta Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A munkáltatók a személyi jövedelemadó-kedvezmény hatásával indokolják javaslatukat, amely szerint a legkisebb nettó bér 13-14 százalékkal emelkedhet. Október végéig a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről sem döntött a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma.
A Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán szerint érthető, hogy a munkáltatók csökkenteni próbálják a költségeket, de ez az ország gazdaságának sem jó. A magyar gazdaságot olyan minimálbérrel próbálják életben tartani, amely az Európai Unióban utolsó előtti. A minimálbér-emelésnek a többi bérsávra is van felhajtóereje, így a fogyasztásra is, ami visszacsapódik a kis- és középvállalkozói szektorra.
A teljes munkaidőben dolgozók 15 százaléka, mintegy 480 ezer ember kap minimálbért a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint, a garantált bérminimummal együtt közel 800 ezer dolgozót érint közvetlenül a legkisebb fizetések emelése.
Az Orbán-kormány 2024 novemberében kötött megállapodást a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletével egy hároméves minimálbér-emelési ciklusról. A tervezett tempót már idén sem tudták tartani, a szakszervezetek mégis kitartanak a 2027-re rögzített 14 százalékos emelés mellett. A tervezett emeléshez az idei évre 4,1 százalékos, 2027-re 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt a kormány, a valós növekedés idén 1,8 százalék lehet, a jövő évre pedig 2,5 százalékos növekedést jeleznek előre.
Magyar Péter két éve azt írta közösségi oldalán, hogy a Tisza-kormány 2027-től a duplájára emeli a 266 800 forintos minimálbért, és a kormányzati ciklus végére egymillió forint lehet a minimálbér összege Magyarországon.
A 2024-es minimálbér-emelési megállapodás alapját az Európai Unió 2022/2041/EU irányelve adta, amely méltányos minimálbérként az országos bruttó átlagbér felét vagy a bruttó mediánbér 60 százalékát ajánlja a tagállamoknak. A minimálbér jelenlegi, 43,6 százalékos aránya az átlagfizetéshez képest előrelépés: 2021-ben még a 39,3 százaléka volt a bruttó átlagkeresetnek.
A rendőrök fizetésemelését nem részletezte a Tisza-program, „tisztességes és kiszámítható jövedelmet” ígértek minden rendvédelmi dolgozónak. A friss bejelentés szerint a magasabb fizetéssel rendelkezők bére átlagosan 13 százalékkal, az alacsonyabb keresetűeké több mint 20 százalékkal emelkedik januártól. A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán elmondta: a rendőrök nem elégedettek, és abban reménykednek, hogy év végéig köthetnek béralkut a kormánnyal.
A rendőrök elégedetlenségét fokozhatja, hogy a kormány a jövő évtől megszünteti a rendvédelmi dolgozók lakhatási támogatását. Tóth szerint a támogatás megszüntetése mellett a 15 százalékos átlagos béremelés számukra olyan, mintha nem is emelkedne a fizetésük. A belügyminiszter szerint jelenleg kilencezer rendőr hiányzik az országos állományból.
A közszféra dolgozóinak esetleges fizetésemeléséről egyelőre nem beszélt a kormány. A kötelező központi köztisztviselői és rendvédelmi illetményalap 2008 óta 38 650 forint. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete szerint már tavaly is 80 ezer forintra kellett volna emelni az illetményalapot, a bérrendezéshez pedig 187 ezer forintot kellene elérnie.
Boros Péterné, a szakszervezet elnöke elmondta: a közigazgatásban dolgozók számára 2027-ben nem tervez a kormány semmiféle keresetnövelést, ami óriási felháborodást váltott ki. Három diplomával, húsz éves szolgálati idővel nettó 380 ezer forintért is dolgoznak közalkalmazottak. A szociális intézményekben kritikus a szakemberhiány, a közigazgatásban összesen 5-7 ezer fős a munkaerőhiány.
A kulturális szektor 10,7 százalékos béremelése minden máson felül értendő és differenciáltnak kell lennie – mondta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A Közgyűjteményi, Könyvtári és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint azonban a 10,7 százalékos emelésnek része lehet az szja-kedvezmény is. A kulturális szektorban sok felsőfokú végzettségű szakember dolgozik, de az ágazati bér így is mindössze bruttó 460 ezer forint.