Tartson egy hónap vásárlási szünetet!
A megszállott vásárlók számára a karácsony nem jelent különösebb megterhelést, mert egész évben elcsábulnak valami fölösleges holmira. A fogyasztói társadalom olykor pszichés szintű vadhajtása elsősorban a középosztályt érinti: a legszegényebbek örülnek, ha meg tudják venni, amire szükségük van, a leggazdagabbak pedig csak luxuscikkeket vesznek, igaz, azokat is fölöslegesen. A No Buy mozgalom ezt a folyamatot próbálja megállítani, egyelőre kevés sikerrel.
A profitéhség arra készteti a plázák márkaboltjait, hogy kéthetente cseréljék az árukészletet, a „régi” árut pedig elszállítják a volt szocialista országokban lévő vagy még távolabbi boltjaikba. Így kelnek útra a használt ruhakupacok például Angliából Magyarországra, és így alakult ki a vásárlási mánia egyik alfaja, a second hand függőség is. A turkálókba nem azért lép be valaki, mert konkrétan venni akar valamit, inkább időtöltés ez. Ha ott sem kel el az áru, akkor irány Afrika vagy végső soron a chilei Atacama sivatag, ahol hegyekben áll a műanyag cucc.
A No Buy eredetét 2025-re datálják
A No Buy, vagy No Spend eredetét 2025-re datálják Amerikában. Kihívásnak nevezik ezt a világszerte rohamosan terjedő minimalista és személyes pénzügyi trendet, amelynek lényege, hogy a résztvevők egy előre meghatározott időszakra – általában egy hónapra vagy egy teljes évre – teljesen leállítják a nem létfontosságú javak vásárlását. Főleg a Z generáció jómódú értelmiségi tagjai körében kezdik követni ezt a kezdeményezést. Célja a megtakarítás növelése, az adósságok rendezése, a felhalmozott felesleg csökkentése és a fogyasztói szokások pszichológiai átprogramozása.
Vidéken évszázadokig mindent felhasználtak
Bár vidéken az idősebb korosztály ma sem vásárol fölöslegesen és semmit nem dob ki, nem mintha mindenki tudatos híve lenne a fenntarthatóságnak, hanem mert azt látta, hogy mindent felhasználtak a ház körül. Az ósdi kerítésléc elég a kályhában, akárcsak a papír, a kerti hulladék komposztálódik, az ételmaradékot megeszik az állatok. Régen az elnyűtt, foltozott gúnya munkaruhává vált, tehénfejéshez, kapáláshoz hordták, a kinőtt gyerekholmi pedig gazdára lelt az alvégen. A műanyag palackok és zacskók betörése zavarta meg ezt az összhangot, mert azzal nem sok mindent lehet kezdeni, legfeljebb gyűjteni egy nagy dobozban.
Így működik a szabályrendszer
A No Buy nem a teljes önsanyargatásról szól, hanem a szigorú és tudatos különbségtételről a „szükséglet” és a „vágy” között. A résztvevők a kezdés előtt összeállítanak egy személyre szabott listát, az Allowed/Do-Buy listát, amely felsorolja, mit szabad vásárolni: alapvető élelmiszereket, lakhatási költségeket, adósságokat, egészségügyi kiadásokat, közlekedést és a mindennapi élethez szükséges fogyóeszközöket – például szappant, de csak ha elfogyott.
Tilos viszont új ruhákat, cipőket, smink- és szépségápolási termékeket vásárolni, ha van otthon tartalék, valamint lakásdekorációt és felesleges kütyüket. Sokan a fizetős streaming szolgáltatásokat, a hangulatból vett elviteles kávékat és a gyorséttermi, időtöltő étkezéseket is ide sorolják. A szakértők szerint érdemes egy-egy hónappal kezdeni, és ami fontos: a vásárlási applikációkat ki kell törölni a telefonról, és le kell iratkozni az akciós hírlevelekről.
A mozgalom előnyei és válfajai
A mozgalom hívei és a közgazdászok szerint a résztvevők sokat takarítanak meg, gyorsabban törleszthetik a hiteleket, csillapul az új dolgok megszerzése utáni hajsza, és következményként csökken az ökológiai lábnyom és a hulladéktermelés is. A mozgalomnak különféle szigorúsági válfajai léteznek: a low buy rugalmasabb, itt belefér egy-két ruházati holmi, ilyenkor feltétel lehet, hogy a szekrényben lévő, nem hordott cuccokat előbb elajándékozza, ruhacserét szervez vagy adományoz az ember.
A pénzügyi tudatosság hiánya
Magyarországon széles körben tetten érhető a pénzügyi tudatosság hiánya. A kifejezetten rossz körülmények között élő emberek, ahogy megjön a családi pótlék, két nap alatt elköltik – egyszer élünk jelszóval. Vagy éppen műszempillát vesz belőle a fiatal nő, mert a barátnőjének olyan van, és legalább ennyiben hasonulni akar a baráti körhöz. A megtakarítás milliók számára ismeretlen fogalom: bizonytalan jövedelmi források, hóvégi krach, papír nélküli kölcsönök, zavaros pénzügyek, meggondolatlan kiadások zavarják össze a családi kasszát. Ahol a gyerek is ezt látja, az ötletszerűen kapott zsebpénzt ugyanígy költi majd el, és ennek a körnek a fenntarthatóság, a klímavédelem nem mond semmit.
Az év vége több szempontból figyelemreméltó időszak, hiszen jön a Black Friday és a karácsonyi ajándékozási láz, hogy aztán utána két héttel minden olcsóbb legyen, mert akkor érdemes igazán beszerezni, amit még elfelejtettünk. A jóléti társadalmakban külön üzletláncok, jótékonysági szervezetek és logisztikai cégek foglalkoznak a használt holmik értékesítésével, újrahasznosításával és adományozással.