Visszatér az állami támogatás a lakástakarékoknál
Nyolc évvel azután, hogy 2018 októberében megszűnt a lakás-takarékpénztári termékek után járó 30 százalékos állami támogatás, ismét állami támogatás jelenik meg a rendszerben. 2027-től a Wekerle Plusz program keretében tér vissza a támogatás a lakástakarékoknál. A döntés hátterében szakmai elkötelezettség is állhat, mivel a pénzügyminiszter korábban éveken át egy lakástakarékpénztár elnök-vezérigazgatójaként dolgozott, így alaposan ismeri a szektort.
Hogyan működik az új támogatás?
A korábbi Otthon Start lakáshitel-konstrukciót jövőre a Wekerle Plusz program váltja fel. Ennek második pilléreként vezetik be a támogatott lakástakarék-rendszert azok számára, akik 5 vagy 10 éves futamidőre vállalnak rendszeres megtakarítást a jövedelmükből. Az új állami kiegészítés mértéke sávosan változik: az első 5 évben a havi befizetések 10 százalékát teszi hozzá az állam, a 6. évtől a 10. évig a támogatás mértéke 20 százalékra emelkedik. Bár a támogatási intenzitás elmarad a 2018 előtti fix 30 százaléktól, a maximálisan elérhető állami támogatás összege a hosszú távon takarékoskodók számára akár az 1,8 millió forintot is elérheti.
Miért lehet vonzó az új konstrukció?
A piacot jelenleg uraló három nagy szolgáltató – az Erste Lakástakarék, a Fundamenta és az OTP Lakástakarék – már eddig is jelentős saját kamatbónuszokkal, akár 30-40 százalékkal próbálta ösztönözni az ügyfeleket. Ha a pénztárak saját bónuszaihoz hozzáadódik a 2027-től induló állami támogatás, a konstrukcióval az infláció feletti, kockázatmentes hozam érhető el. Emellett a klasszikus előnyök is megmaradnak: a megtakarításokon elért nyereség kamatadó- és szocho-mentes, az elhelyezett összegeket az Országos Betétbiztosítási Alap garantálja, a felhalmozott betéti rész mellé pedig kedvező feltételű hitelt is nyújthatnak a lakástakarékok.
Három szereplő a piacon
A szektort jelenleg három piaci szereplő alkotja, a negyedik pénztár, az Aegon 2019 őszén átadta az állományát az Erstének. A legnagyobb szereplő 2025 végén a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. volt, amelynek mérlegfőösszege meghaladta a 645 milliárd forintot, lakossági betétállománya pedig több mint 527 milliárd forint volt. A második helyen az OTP Lakástakarékpénztár állt közel 428 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 281 milliárd forintot elérő betétállománnyal. Az Erste Lakástakarékpénztár a legkisebb piaci szereplő 130 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 113 milliárd forintos betétállománnyal.
Az OTP Bank közölte: üdvözli az új, államilag támogatott lakástakarék-konstrukció bejelentését, hiszen maga is kiemelten fontosnak tartja a lakáscélú megtakarítások ösztönzését. Részletes tájékoztatást az új lehetőségről csak a jogszabály kihirdetése után ad. Az OTP Lakástakarékpénztár 2023-tól kínálja saját konstrukcióját, amelyet évente több tízezer új szerződő vesz igénybe. A jelenleg elérhető 10 éves futamidejű konstrukció esetében nagyjából 30 ezer forint az átlagos havi betét nagysága, amelyhez a szerződéses összeg csaknem 8 millió forint, ami magába foglalja a hozzá igényelhető lakáskölcsön összegét is.
Mire használható fel az összeg?
A lakástakarékban összegyűlt tőke, a bónuszok és az állami támogatás szigorúan lakáscélú konstrukciókra fordítható: új vagy használt lakóingatlan vásárlására és építésére, meglévő lakás felújítására, korszerűsítésére és bővítésére, valamint lakáshitelek előtörlesztésére vagy végtörlesztésére. A korábbi jogszabály-módosítások óta üdülők, hétvégi házak vásárlására, építésére vagy felújítására is felhasználható az LTP-megtakarítás. Kedvezményezettként meg lehet adni hozzátartozót is, tehát az összegyűlt pénzt a gyerek, unoka, szülő, nagyszülő, házastárs és testvér ingatlancéljaira is fel lehet használni.
A piacon most is lehet lakástakarék-szerződéseket kötni, valószínűsíthető azonban, hogy az állami támogatás csak az új szerződéseket érinti majd 2027-től. Az OTP azt is közölte, hogy a konstrukcióba beépített hitel lehetőségével az ügyfelek kisebb hányada él csak, a megtakarítást pedig a legtöbben lakásfelújításra, lakáshitel-törlesztésre és lakásvásárlásra fordítják.
Mi történt 2018-ban?
Amikor a parlament 2018. október 16-án egy rendkívül gyors, mindössze két nap alatt átvert törvénymódosítással eltörölte a 30 százalékos támogatást, a kormány azzal érvelt, hogy a rendszer túl drága volt, és nem maradt rá elegendő költségvetési forrás. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy 2018-ban az állam több mint 70 milliárd forintot költött a lakástakarékok támogatására.
A lakástakarékok támogatása tehát leállt, nem állították viszont le az úgynevezett Nemzeti Otthonteremtési Közösségek állami támogatását, amelyre akár 4,5 millió forintos támogatást is kaphattak a belépők. A NOK-ok iránt azonban csekély volt az érdeklődés: az első csoport 2018-ban indult el, abba 180-an léptek be, a másodikba, amely 2019-ben alakult, is csak 134-en.