Újabb részletek a vagyonadóról – a társasági adó és a TBSZ szabályai is változhatnak
Izgalmas hónapok várnak az ősz folyamán adózási szempontból: a vagyonadó akár az év végétől vagy a jövő év legelejétől hatályba léphet, és a tervek szerint a legszigorúbb lehet Európában. Emellett a kormány kibővítheti a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), és akár a 9 százalékos társasági adó, valamint a tartós befektetési számlákra (TBSZ) vonatkozó szabályok is változhatnak.
„Beleivódott Magyarországon a lakosságba az a tudat, hogy nagyon rossz az adórendszerünk, rengeteget kell adóznunk. A valóságban viszont egy adóparadicsomban élünk, már ami a jövedelemadózást és a befektetésekre vonatkozó szabályokat illeti” – mondta Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda nemzetköziadó-szakértője a Klasszis Befektetői Klub szeptember 24-i rendezvényén.
A szakértő szerint a 9 százalékos társasági adó a legalacsonyabb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül, és a 15 százalékos általános személyi jövedelemadó-kulcs is kedvezőnek tekinthető. A megtakarítások esetében tartós befektetési számla nyitásával teljesen elkerülhető az adófizetési kötelezettség. Mindennek azonban ára van: a fogyasztást terhelő adók rekordmagasak Magyarországon, a 27 százalékos általános forgalmi adóval világelsők vagyunk. Baráti Ákos szerint ez tudatos adópolitika volt az előző kormány részéről, és úgy látja, a jelenlegi vezetés is meg szeretné tartani ezt az irányt.
A kormány döntése értelmében 2026. augusztus 31-től megváltoztak a bizalmi vagyonkezelés és a magáncélú vagyonkezelő alapítványok személyi jövedelemadó-szabályai. A legfontosabb változás, hogy a vagyonkezelésbe betett eszközökre 5 év után a kivételkor vonatkozó adómentesség megszűnik, kivéve a vagyonrendelő halála esetén történő öröklést. Emellett több adónem is eltűnik: a települési adó, az ebrendészeti hozzájárulás, a szén-dioxid-kvótaadó és a bevándorlási különadó.
A legtöbb figyelem a vagyonadó részletszabályaira irányul, amelynek kidolgozásában a Pénzügyminisztériummal együttműködve a Jalsovszky Ügyvédi Iroda is részt vesz. „Idén december 31-től vagy 2027. január 1-től biztosan hatályos lesz a vagyonadó Magyarországon. Ez egy nagyon goromba, nem túl népszerű adó, Európában is csak 3 országban létezik jelenleg. Ami biztos, hogy az 1 milliárd forint feletti vagyonra fog vonatkozni, évi 1 százalékos mértékben” – mondta Baráti Ákos, hozzátéve, hogy az említett európai országokkal szemben ez rendkívül magas adókulcsot jelentene. Magyar Péter miniszterelnök szolnoki országjárásán nemrég bejelentette, hogy 500 milliárd forint felett megemelhetik az 1 százalékos kulcsot, ami jelenleg mindössze négy üzletembert érintene.
Az adóalapba tartozó vagyontárgyakat a lehető legszélesebb körben értelmezik majd: benne lesznek az értékpapírok, a készpénz, a bankszámlán tartott pénz, az ingatlanvagyon, az ingóságok és a céges vagyon is. A cég értékének kiszámítására a minisztérium egy viszonylag egyszerű, svájci módszeren alapuló modellt dolgoz ki, amely mérlegalapú értékelést jelent. Baráti Ákos szerint a cél az lehet, hogy ezzel a modellel inkább alulértékeljék a cégeket a tényleges értékükhöz képest. Az adóelkerülés érdekében a pletykák szerint szó van egy kilépési adó bevezetéséről is, ami gátat szabna a vagyonok külföldre menekítésének, bár már a nyáron több milliárdos is elköltözött Magyarországról. A szakértő rossz ötletnek tartaná, ha a vagyonadó hatályát a Magyarországra érkező külföldi állampolgárokra is kiterjesztenék, mert az visszavethetné a hazánkba irányuló befektetések volumenét. Szerinte „lehetetlen” megvalósítani a Pénzügyminisztérium azon tervét, hogy már a jövő év elején bevételekhez jusson a költségvetés ebből az adónemből.
A vagyonadó mellett más adóügyi változásokat is bejelenthet a kormány októberben. „Pletykaszinten tudok arról is beszámolni, hogy a 9 százalékos társaságiadó-kulcsot megemelik majd, vélhetően egy sávos megoldás érkezhet. Tehát a kisvállalkozások továbbra is változatlan szinttel számolhatnak” – folytatta Baráti Ákos. Emellett szó van a kata kibővítéséről, illetve a tartós befektetési számlák szabályait is átalakíthatják. Az adószakértő szerint felmerülhet egy eszközkorlát, ami meghatározná, hogy mekkora megtakarítást tarthatnak adómentesen a befektetők a TBSZ-számlán, de opció lehet egy valamekkora, 5-10 százalékos adókulcs bevezetése is. „Azt javaslom, hogy aki szeretne, még idén nyisson tartós befektetési számlát. A kormány ugyanis következetes abban, hogy a bevezetett változtatások a korábban szerzett jogokat már nem érintik” – zárta gondolatait Baráti Ákos.